Twitteren röppent fel a hír, hogy hét busznyi akut sugárbetegségben szenvedő katonát kezelnek Fehéroroszországban, miután elhagyták a csernobili lezárt zóna területét. Szakértők véleménye megoszlik az ügyről: egy helyi dolgozó szerint a radioaktív por belélegzésétől kialakulhat ilyen probléma, más szakértők szerint Csernobilban nincs akkora sugárzás, hogy az ilyen komoly betegséget okozzon. Telegramon már felröppent a hír arról is, hogy
– olvasható a CyberThreat.Report Facebook-csoportban közölt bejegyzésben.
Mi lehet az igazság? Az biztos, hogy az akut sugárszindróma egy nagyon ritka jelenség, amelyet az egész testet érő szuperintenzív sugárzás okoz – írja Jeremy Gordon, a Nukleáris Világszövetség korábbi munkatársa. „Ez történt néhány erőművi dolgozóval és tűzoltóval az 1986-os csernobili baleset során, de kétlem, hogy az orosz csapatokkal megtörtént volna 2022-ben, három okból. A legintenzívebb sugárzás a rövid felezési idejű nukleáris anyagból származik – ezek mindegyike gyorsan bomlik, és minden sugárzását gyorsan adja le. Másodpercekről, percekről és órákról beszélünk. Több mint 35 évvel a baleset után ezek már biztosan eltűntek. Tudomásom szerint azok az emberek, akiknél nukleáris baleset következtében kialakult akut sugárszindróma, a helyszínen voltak, még a helyiségben is, ahol baleset történt. Nem a környéken élő emberekről beszélünk, pláne nem évtizedekkel később. Ezen kívül a sugárforrásokat nem nehéz észrevenni. Valószínűtlen, hogy egy ilyen veszélyt jelentő hotspotot ne azonosítottak volna és ne tisztítottak volna meg. Harmadszorra, ha valóban van ilyen erős sugárzás, az arra van hatással, aki közvetlenül a területen dolgozik, aki feltárja, mellette munkálkodik. Semmiképpen nem hét busznyi katonára” – írja.
This story is going round, but I think it is unlikely that Russian soldiers developed Acute Radiation Syndrome while messing around in the #Chernobyl Exclusion Zone. I’ll explain my thinking in a short 🧵 https://t.co/kEHC1P0BVe
— Jeremy Gordon (@jrmygrdn) March 31, 2022
A Reuters szerint azonban a helyszínen „öngyilkosjelölt” katonák dolgoztak – ezt a szót az egyik helyi munkás használta azért, mert az oroszok mindenféle védőfelszerelés nélkül tartottak műveletet a területen, úgy, hogy közben felkavarták a még mindig radioaktív port a földről. Egyes jelentések szerint lövészárkokat is ástak a Vörös Erdőben, ami a katasztrófa után kapta a nevét a vörösre váló fákról. Ez azonban meg nem erősített információ – ha azonban az orosz katonák magasabb sugárdózist kaptak a területen, az emiatt lehetett. A radioaktív por belélegzése belülről károsítja a szervezetet – Gordon szerint azonban még ez sem annyira, hogy sugárbetegség alakuljon ki tőle. „Az ehhez hasonló kitettség, különösen a lenyelésből és belélegzésből eredő, jelentősen növeli a daganatos betegségek kialakulásának statisztikai esélyét, de nem jelent az akut sugárszindróma esetén szükséges hatalmas dózist az egész testre” – írja.
A Csernobil körüli hatalmas területre tilos illetékteleneknek belépni, a Vörös Erdő pedig annyira szennyezettnek számít, hogy még az atomerőmű dolgozói sem mehetnek oda – írja a Reuters.
Az orosz csapatok már kivonultak Csernobilból, az ukrán zászlót éppen ma tűzték ki újra az erőműre. A The Guardian szerint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) képviselői a lehető leghamarabb a helyszínre akarnak utazni, hogy ellenőrizzék a területet. Az ukrán állami áramszolgáltató Energoatom azt állította, hogy a kivonulás előtt számos orosz katona „jelentős dózisú” sugárzást kapott a tilalmi övezetben, lövészárkok ásása során. A NAÜ azt mondta, hogy nem tudja egyelőre megerősíteni az állításokat, de ki fogja vizsgálni őket.
I will head an @IAEAorg assistance and support mission to the #Chornobyl Nuclear Power Plant as soon as possible. It will be the first in a series of such nuclear safety and security missions to #Ukraine.
— Rafael MarianoGrossi (@rafaelmgrossi) April 1, 2022
Érdemes megjegyezni, hogy szakértők is nagyon limitált mennyiségű információ alapján dolgoznak – a legbiztosabb tehát azt mondani, hogy valószínűleg nem szenved akut sugárbetegségben hét busznyi orosz katona, de kizárni sem lehet egészen biztosan, hiszen nem tudjuk, milyen műveleteket hajtottak végre Csernobilban. A legtöbb információnk valószínűleg a NAÜ vizsgálata után lesz a helyzetről.
