Az, hogy a vakcináció után fokozatosan csökkenő számban, de jobb minőségben lesznek jelen antitestek a szervezetben, nem meglepő azok számára, akik otthon vannak az immunológiában. Nemrég jelent meg kutatás arról, hogy az mRNS-oltások után néhány hónappal már csökkenni kezd az antitest-szint, most pedig a Washington Egyetem kutatói derítették ki, hogy az antitestek száma ugyan csökken, de azok egyre jobb minőségűbbek és hatékonyabbak lesznek – írja a MedicalXPress portál.
A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Pfizer vakcinája után legalább hat hónapon keresztül „izmosodnak” az antitestek. A washingtoni kutatás az első, amely ezen antitestek minőségét is vizsgálja, nemcsak a mennyiségét. Az eredmények arra utalnak, hogy az oltást követő hónapokban csökkenő antitestszintek elsősorban a fenntartható immunválasz felé való elmozdulást jelentik.
A rengeteg antitest termelése a szervezet számára nagyon sok energiát éget el. Az immunrendszer nem képes a végtelenségig ilyen magas szintű aktivitást fenntartani, ezért fokozatosan átáll a kisebb mennyiségű, de erősebb antitestek termelésére. A kutatók szerint még az antitestek meglehetősen alacsony szintje is védelmet nyújthat a betegség ellen – feltéve, ha a vírus nem változik.
„Ha a vírus nem változna, a legtöbb Pfizerrel kétszeresen oltott ember nagyon jó helyzetben lenne” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Ali Ellebedy. „Az általunk tapasztalt antitestválasz pontosan olyan, amit egy robusztus immunválasztól elvárnánk. Nem gondoltuk volna, hogy hat hónappal a második injekció után sokakban még mindig aktívan javulni fog az antitestek minősége. A probléma az, hogy ez a vírus folyamatosan fejlődik és új variánsokat termel ki.
Az antitestek tehát egyre jobban felismerik az eredeti törzset, csakhogy a célpont folyamatosan változik.
Az antitestek minőségének ellenőrzése nem egyszerű feladat. Azokat az immunsejteket, amelyek az antitesteket termelik, B-sejteknek nevezzük. A B-sejtes immunválasz minden fázisát – az immunválasz beindulásától kezdve a memóriasejtek kialakulásáig, amelyek képesek újra antitestválaszt indítani, ha a kórokozóval találkoznak – nyomonkövetni nehéz, mivel a test nehezen hozzáférhető területeiről kell többször mintát venni. A folyamat különböző szakaszaiban a B-sejtek a vérben, a nyirokcsomókban és a csontvelőben találhatók. A sejteket nyirokcsomókból kinyerni például technikailag komoly kihívást jelent, mert ultrahang segítségével kell megtalálni ezeken belül a csíraközpontoknak nevezett parányi immunstruktúrákat. A csontvelő-minta vétele sem egy kellemes folyamat.
Éppen ezek miatt a szakértők viszonylag alacsony mintaszámmal dolgoztak: 42 embertől vettek vért és 15 résztvevőtől nyirokcsomómintát, mielőtt mindegyikük megkapta az első adag Pfizer-BioNTech vakcinát. A mintavételt megismételték a harmadik, negyedik, ötödik, hetedik, tizenötödik és huszonkilencedik héten is. A kutatók 11 résztvevőtől csontvelő-mintákat is leveettek huszonkilenc és negyven héttel az első oltás után. 8 ember szolgáltatott mindhárom típusból mintát, lehetővé téve a kutatók számára, hogy nyomon kövessék az antitestválasz időbeli alakulását. Közülük senki sem fertőződött meg koronavírussal, így az ellenanyag-válaszaik teljes mértékben a védőoltásnak köszönhetők.
A kutatók azt találták, hogy a SARS-CoV-2 elleni B-sejtek minden résztvevő csíraközpontjában hónapokig megmaradtak – hat hónappal az első oltás után 15-ből 10 embernek találtak itt munkára kész B-sejteket. A csíraközpontok gyakorlatilag olyanok, mint a kiképzőtáborok, ahol a B-sejteket arra tanítják, hogy egyre jobb minőségű antitesteket állítsanak elő. Minél több időt töltenek a B-sejtek a csíraközpontokban, annál erősebbek lesznek az antitesteik. A kutatók korábban úgy gondolták, hogy ezek a központok csak néhány hétig működnek így. Bizonyíték arra, hogy az antitestek jobb minőségűek lettek idővel, hogy a korai antitestek mindössze 20%-a kötődött a koronavírusból származó fehérjéhez. Hat hónappal később azonban az azonos alanyoktól származó antitestek közel 80 százalékaa kötődött a vírusfehérjéhez.
A kutatók felhívták a figyelmet, hogy ha egy vírus elleni immunitásról beszélünk, akkor nem az antitestek mennyisége, hanem a minősége kell, hogy fontos legyen. Az antitestek minőségét viszont a szakértők az eredeti vírussal szemben mérték, az ellen, amelyet a vakcina kifejlesztéséhez felhasználtak. Ha egy új variáns eléggé eltér az eredetitől, akkor képes lehet megszökni az egykor erős antitestek elől.
