Egyre inkább úgy tűnik, a 2021-es év történelmi jelentőségű lesz a meteorológiában, de legalábbis a klímaváltozás olyan folyamatokat generál, amelyek komoly jelzésértékkel bírnak. Bizonyára mindenki emlékszik még az idei hűvös tavaszra, amit a Brit-szigetek térségében kialakult hatalmas és tartós anticiklonok okoztak. Szó szerint téli időjárási szituációban voltunk május végéig, holott ennek már április-május fordulóján meg kellett volna szűnnie.
E légköri viszonyok között még mélyek az észak-déli irányú kilengések, a tavaszi fagyokat okozó sarkvidéki légtömegek betörése. Végül azért mégiscsak elértük az úgynevezett final warming, vagyis végső melegedés állapotát, ahonnan már a sokkal egyenletesebb, kiszámíthatóbb nyugat-keleti irányú áramlás vált meghatározóvá, és megérkezett a nyár – itt írtunk erről bővebben.
Tél lett augusztusban
Most, augusztus végén is még ez lenne a normális, csakhogy miközben a szerencsésebbek vízparton nyaralnak, a fél ország friss hazai dinnyét fogyaszt, felettünk nagyot fordult a világ:
a napokban kialakult egy nagy kiterjedésű, stabil anticiklon Nagy-Britannia felett, ami ismét sarkvidéki eredetű levegőt szállít fölénk
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy a sarkvidéki légtömegek érkezése nem azt jelenti, hogy sarkvidéki hőmérsékletet teremtenek, hiszen jelentősen felmelegszenek, mire térségünket elérik. De szó szerint a sarkvidékről, esetünkben a Skandináv-félsziget északi részéről származnak, és egészen jelentős lehűlés jár a nyomukban.
És hogy ez miért aggasztó a jövőnk tekintetében? Azért, mert úgy tűnik, a klímaváltozás mindkét oldaláról szépen elkezdte „szalámizni” a kiegyenlített, szélsőségektől mentes, nyugat-keleti irányú (zonális) áramlás időtartamát. Az idei év párját ritkítja abban, amilyen sokáig fennállt a már említett, extrém jelenségeket felsorakoztató észak-déli (meridionális) áramlás, illetve váratlanul korán, augusztus végén vissza is tért.
Ebben a cikkünkben részletesen kifejtettük a klímaváltozás és az állóhullámok kialakulásának kapcsolatát. A lényeg, hogy nagyjából 85 napra csökkent az év azon időszaka, amikor erdőtüzek és egy-egy villámáradás szolgáltatja a legnagyobb izgalmat az időjárásban. Persze ezeket sem szabad lebecsülni, de a maradék 285 napban szinte minden megtörténhet, az extrém jelenségek és a gyors, szélsőséges változások százmilliók életére vannak komoly negatív hatással.
Októberi idő, fagypont közelében
Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban Magyarország jelenlegi időjárására. Szerdán még a keddihez hasonló meleg, napos, kissé szeles időre számíthatunk, a hőmérséklet országos átlagban 20-25 fok körül alakul. Csütörtök este aztán megérkezik az első hidegfront, nyomában pedig a lehűlés.
Szombat lesz a mélypont, az észak-keleti tájakon az októberre jellemző 13 fok lehet a napi középhőmérséklet, ilyenkor már indokolt lehet a fűtés is. Az országos átlag hajnalonként 6-17 fok körül alakul, de
Napközben 17-25 fokot is mérhetünk, utóbbi érték csalóka, mert a tartósan naposabb tájakra vonatkozik, amiből nem lesz sok a héten. Felhőkből viszont kijut bőven, az előttünk álló napokban sok esőre, záporra, zivatarra számíthatunk, a legtöbb csapadék a déli és a keleti megyékben várható. Összességében a hőmérséklet legalább hét Celsius-fokkal múlja majd alul az augusztus végén megszokott értéket.
Télikabát és rövidnadrág
Az Agronaptár.hu hosszabb távú előrejelzése szerint jó tíz napig marad az évszakhoz képest hűvös idő, szeptember 3-4. környékén felmelegedés indul, visszatérünk az átlagosnak mondható 21-26 fokos értékekhez. Pontosabban visszatérhetünk, mert Molnár László szavaival:
Az említett anticiklon utat nyitott a kiszámíthatatlan szélsőségek előtt, változékony szeptemberünk lesz, ahol télikabátra ugyanúgy szükségünk lesz, mint rövidnadrágra.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a következő hidegbetörés szeptember közepén érkezik, 16-21. között számíthatunk újabb jelentős lehűlésre.
