A kormányzati Facebook-oldalon vasárnap jelent meg egy táblázat, amely a mellékelt szöveg szerint azt bizonyítja, hogy „minden, Magyarországon használt vakcina hatékony és erős védelmet nyújt a fertőzés ellen”. Az teljes mértékben támogatandó, hogy mindenki oltasson, mert csak a vakcina jelent védelmet a koronavírus ellen. E számok közlésének nyilvánvaló célja ugyanakkor az, hogy alátámassza a kormány azon kommunikációját, miszerint a keleti vakcinák hatásosabbak, mint a nyugati oltóanyagok.
A táblázattal azonban több gond is akad. A legsúlyosabb, hogy teljesen értelmezhetetlen, jelen állapotában nem több egymás mellé állított számoknál. Nem ismerjük a felmérés módszertanát, az oltottak életkori adatait, esetleges alapbetegségeit, az utánkövetési időt, az egyes fertőzési kockázatokat, hosszan sorolhatnánk a problémákat. Még az sem derül ki, hogy az itt szereplő elhunytak halálát – ha fertőzöttek is voltak – vajon valóban a koronavírus okozta-e. Minderről itt írtunk bővebben:
Muníció az oltásellenességhez
A lényeg, hogy ez az adathalmaz ebben a formában tudományosan teljesen értelmezhetetlen, és nemcsak alkalmatlan bármilyen szakmai szempontból releváns következtetés levonására, de kiváló táptalaja a félreértéseknek, illetve a tudatos félremagyarázásoknak is. Erre utalnak vezető magyar kutatók megnyilvánulásai is, akár Kemenesi Gábor Facebook-posztja, akár Karikó Katalin bejegyzése.
Nézzünk egy lehetséges laikus értelmezést vagy – rosszabb esetben – egy tudatosan manipulált magyarázatot. A vasárnap közzétett adatok szerint 2020. december 26. és 2021. április 20. között az immunizáció után összesen 5714 ember fertőződött meg a koronavírussal, közülük 273-an hunytak el, vagyis a betegek 4,77 százaléka meghalt. A legfrissebb kormányzati összesítés alapján a járvány kezdete óta hazánkban a beazonosított fertőzöttek száma 772 707, az elhunytaké 26 984, ez pedig 3,49 százalék.
Ezeken a számokon ebben a formában valójában teljesen értelmetlen elidőzni, de nem kell sokat ecsetelni, milyen „fegyver” lehet azoknak a kezében, akik eddig is azt szajkózták, hogy az oltás veszélyesebb magánál a betegségnél. Sőt, még nagyobb bajba kerül, aki úgy kapja meg a vakcinát, hogy (nyilván tudtán kívül) éppen fertőzött. A 24.hu által megkérdezett szakemberek szerint ugyanakkor mindkét állítás téves.
A fertőzésre rá lehet oltani
Kezdjük azzal, hogy valaki megkapja a várva várt oltási behívót, de nem tudja, hogy aktuálisan bujkál-e benne a koronavírus – akár még tünetmentesen –, netán enyhe felső légúti tüneteket érzékel magán. A laikus logika ilyenkor két irányba indul.
Az egyik, hogy ha fertőzött vagyok, a vakcinával a vírus kívülről kap egy újabb erősítést, megkettőzött erővel támad, aminek a vége nyilvánvalóan sokkal súlyosabb betegség. A másik, hogy a természetes fertőződés „lefoglalja” az immunrendszert, ami így nem tudja felvenni a harcot a vakcinából érkező kihívással. Felmerül tehát, hogy ennek elkerülésére az oltás előtt tesztelni kellene a SARS-CoV2 jelenlétét a szervezetben.
A vakcina nem tartalmaz vírust, nem turbózza fel a vírus káros hatását, sőt hozzájárulhat olyan mély és tartós immunválasz kialakításához, amely természetes fertőződés révén nem alakul ki. Abban az esetben is, ha immunrendszerünk már éppen harcban áll a kórokozóval. Világszerte csaknem 150 millió eset bizonyítja, hogy nem kell előzetes teszt, a ráoltás teljesen veszélytelen.
Nagyon kisarkítva olyan ez, mint amikor a rendőrség tűzharcot vív egy csapatnyi, magát elbarikádozott bűnözővel, a vakcinával pedig megérkezik róluk minden szükséges infó: hányan vannak, milyen fegyverekkel rendelkeznek, hol helyezkednek el, mik a gyengéik és így tovább.
Nyilvánvalóan ha valaki tudja, hogy beteg és fertőz, akkor a járványügyi szabályok alapján otthon kell maradnia, a védőoltást a gyógyulás után három hónappal veheti fel. Nem azért, mert addigra ürül a vírus, és ezzel kerüli el a még komolyabb fertőzést, hanem mert jelen tudásunk szerint ennyi ideig védettnek számít, az oltóanyagot pedig beadhatják más, veszélyeztetettebb személynek.
Idő kell a vakcinának
Térjünk vissza a vasárnap megjelent táblázathoz és a vakcinázás után elhunytak arányaihoz. Érdemes kiemelni, hogy az adatokból még az sem derül ki, vajon a halálozásokat a koronavírus okozta-e, vagy aki az oltás után bármiben is életét vesztette, „automatikusan” ebbe az oszlopba került? Reméljük, hamarosan tudományosan is megnyugtató válasz érkezik, de addig is vegyük elő a józan eszünket.
Az április 20-áig 1,4 millió kétszer beoltott magyarból 5714 ember fertőződött meg, és nem tudjuk, hogyan. A védőoltás nem a betegséget gyógyítja, hanem a későbbi fertőzéstől véd – esetünkben a második dózis után 10–15 nappal alakul ki az elvárt hatásosság.
Nem tudjuk, az 5714 esetből hány ilyen megbetegedés lehetett, és ahogy már fent is írtuk, a 273 haláleset mögött milyen arányban áll kizárólag a koronavírus.
Másrészt az 1,4 millióból 5714 beteg százalékban kifejezve 0,4% vagy ha megfordítjuk: a már kétszer beoltottak 99,6 százaléka nem fertőződött meg. Nyilván ez sem több spekulációnál, de a szavak szintjén szembe fordítható az oltásellenes „érvekkel” – a vakcinák hatásosságáról a tudomány ma még nem adhat minden részletre kiterjedő, korrekt választ. De ez csak idő kérdése, és addig is teljesen biztos: a járvány és a vírus ellen a vakcinák jelentik a legmegbízhatóbb és legteljesebb védelmet.
