Az emberiség talán már a kezdetektől olthatatlan félelmet érez a kataklizmaszerű összeomlástól, a világvégétől. Ez lehet isteni akarat, természeti erő, űrből érkező fenyegetés, járványok vagy mindent elpusztító háború – a kiváltó ok valójában mindegy is.
A lényeg, hogy utána kő kövön nem marad, és bár lehetnek túlélők, az emberiség zöme és az aktuális civilizációk eltűnnek a föld színéről. A Múlt-kor.hu cikke szerint történelmünk során már legalább 230 különböző alkalommal kellett volna eljönnie az apokalipszisnek, a történelmi portál ezekből szemezgetett.
Elhalasztották a világvégét
Tours-i Szent Márton püspök 375 körül egyik írásában kifejtette, a világ véget fog érni, még mielőtt a 400. év beköszöntene. Franciaország Kr. u. 397-ben elhunyt védőszentje szerint „nem kétséges, hogy az Antikrisztus már megszületett.” A középkor hajnalán pedig hárman is megjósolták, hogy Jézus Krisztus második eljövetelére 500-ban számíthat az emberiség.
A következő évszázadokban több jövendölés „pontosította” a közelgő világvégét, a középkoriak zöme abban egyetértett, hogy az első millennium idején biztosan eljön az apokalipszis. Már az ezt megelőző évben is zavargások törtek ki az apokaliptikus paranoiában szenvedő Európában, többen a vallási megújulás kezdetét is ehhez az időszakhoz kötik:
Bár az 1000. év végén semmi nem történt, a felfokozott vallásos hangulat nem hagyott alább, miután a teológusok egyszerűen áthelyezték a dátumot: 1033-ra, Jézus halálának és feltámadásának ezredik évfordulójára és második eljövetelére.
Bolygók együttállása
Az egyik első csillagászati világvége-jóslás 1186. szeptember 15-re tette az armageddont, mondván, mind a hét akkor ismert égitest (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz) abban az időben fog 10 fokon belül együtt állni. Toledói János szerint ekkor az emberiség nagy része elpusztul, csupán néhányan fogják túlélni a baljóslatú napot.
A XVI. században a Tübingeni Egyetemen tanító Johannes Stöffler német matematikus, asztrológus 1523 júniusában megállapította, hogy a következő évben, február 20-án minden bolygó a Halak jegyében áll össze, vízözönt küldve, amely Londonnál fog pusztítani. Egy évtizeddel később egy anabaptista „próféta” kijelentette: szerinte Krisztus 1533-ban Strasbourgban jelenik meg és 144 ezer embert meg fog menteni, míg a Föld többi lakója tűzben vész el.
Már nagyon korán megfogalmazódott az a – Camille Flammarion francia csillagászhoz köthető – tudósi vélekedés, amely szerint a Föld közelében 1910 áprilisában elhaladó Halley-üstökös hatalmas csapást hozhat magával, miután az általános vélekedések szerint a farkában észlelt mérgező gázok (többek között cián) bolygónkhoz közel érve minden életet kioltanak.
Kipukkad a Nap
A tekintélyes meteorológus, Albert Porta azt jósolta, hogy 1919. december 17-én hat bolygó együttállása olyan mágneses áramlatot kelt, amely kilyukasztja a Napot, hatalmas robbanásokat okoz, és végül elnyeli a Földet.
Nostradamus, minden idők legismertebb jósa 1999 hetedik hónapjára tette az Armageddon időpontját. A jós-gyógyszerész szerint a „terror nagy királya” az égből fog alászállni. Egyesek szerint a teljes napfogyatkozást jövendölte meg a csillagász, míg mások azt állították, hogy egyértelmű utalást tett a világvégére. Amikor ez nem következett be, néhányan azt kezdték terjeszteni, hogy a radioaktív hulladékkal megrakott Cassini űrszonda neki fog ütközni a Földnek.
Az 5125 évre szóló maja naptárból kikövetkeztetett „próféciák” szerint 2012. december 21. volt az emberiség utolsó napja, világvégét okozó katasztrófavariációk hasonlóak, mindegyik az űrből jön. Miután túléltük, a következő év decemberének egyik reggelén arra kellett volna ébrednünk, hogy a Föld már az ellentétes irányba forog. Egy másik jövendölés szerint az apokalipszisek apokalipszisét is túléltük, ugyanis egy 1847. évi jóslat szerint a biológiai fegyverek által okozott betegségek 2016-ban az egész Föld lakosságát ki kellett volna irtania.