Tudomány

Agyvérzés vitte el a legerősebb magyart

Kinizsi Pál egész életét a csatatéren töltötte. Nem volt egy óriás, de a kortárs szigorú tekintetű, rendkívül, izmos, robusztus testű férfinak írta le.

Ha a hősöket a hazáért harcoló katonákban keressük – és miért ne tennénk –, Kinizsi Pálnak kevés kihívója akad. A magyar történelem kevés nemzedéknek hagyott békés létet a Kárpát-medencében, alakjának a hagyomány emelte sokak fölé.

Mesékből a valóságba

A mesék és mondák világában ő fél kézzel, tálcaként emeli a malomkövet, két kardot forgatva, oroszlánként vág egymaga csapást az ellenség soraiban, és két törökkel a hóna alatt járja győzelmi táncát – ezen még saját vitézei is elképedtek. A történettudomány igazolja, hogy tehetséges, eredményes hadvezér volt, szinte a semmiből jutott a csúcsra, vesztesként soha nem maradt a harcmezőn.

Pedig mai szemmel legalábbis nem volt egy nagydarab ember, aki ma 120 kilóval guggol és 150-et nyom fekve, elsőre simán a hóna alá akarná kapni. Földi maradványait ugyan nem ismerjük, de páncélingét a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, ez alapján pedig a legkevésbé sem lehetett „óriás”. Nagyjából 160 centiméteres magasságával még a maga idejében is átlagos testalkatúnak számított. A kortárs szentszéki követ Mátyás király temetésén, 1490-ben azt írta róla, hogy

átlagos magasságú, napcserzette bőrű, szigorú tekintetű, rendkívül, izmos, robusztus testű férfi volt.

Oroszlánként harcolt

Pál azután került viharos gyorsasággal az uralkodó környezetébe, hogy apja halála után édesanyja Magyar Balázshoz, Mátyás kapitányához, bizalmasához, későbbi erdélyi vajdához, horvát-szlavón bánhoz ment feleségül. Innentől kezdve azonban a saját jogán küzdötte fel magát az elitbe.

Wikipedia

Az 1460-as évektől már a király mellett szolgált, harcolt a csehek ellen, részt vett a havasalföldi hadjáratban, majd az osztrák háborúkban egyre magasabb pozícióban. Karrierje csúcsán Mátyás honvédelmi elképzeléseiben kulcsszerepet játszott,1479-ben a töröktől fenyegetett alsó részek főkapitánya lett. Nehéz pontos számot mondani, de Kinizsi Pál 8-14 megye katonai ereje felett rendelkezett.

Amikor pedig még abban az évben 10-20 ezres török had tört Erdélyre, Báthori István vajda azonnali segítségre szorult. A híres kenyérmezei csatában a kortárs történetíró, Antonio Bonfini szerint már maga a vajda élete volt veszélyben, amikor lóhalálában érkező Kinizsi Pál csapata élén berobbant a csataérre:

Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe.

Az 1526 előtti török-magyar háborúk történetében ez volt a legnagyobb létszámú, nyílt színi ütközet, ami magyar győzelemmel végződött.

A lovához kötözték

Mátyás királynak és a Magyar Királyságnak egyik legerősebb embere volt minden tekintetben. A kései utókor azonban felemlegeti részvételét a híres fekete sereg szétverésében Mátyás halála után, illetve hogy ő vezette a hadat, amely legyőzte Corvin Jánost – holott Mátyás vélhetően személyesen is feleskette törvénytelen fia megválasztására és támogatására.

Miért nem tett mégis így? Erről itt írtunk, a Magyarország alatt beszakadt a föld című cikkünkben, a lényeg: a magyarok az utolsó pillanatig igyekeztek megvédeni országukat egy világbirodalom többszörös túlerejével szemben.

Kinizsi nélkülözhetetlen szereplője volt a Mátyás utáni világnak, II. Ulászló is megtartotta „posztján”, tette a dolgát az új király alatt is. Egészségi állapotáról annyit tudunk, hogy 1494 elején agyvérzést kapott. Talpra állt, de a források alapján többé nem volt a régi, magyarán képességei a kívülálló számára is észrevehetően romlottak.

Nem tudjuk, pontosan milyen károsodásokat szenvedett, csupán annyit, hogy halála napjáig talpon volt. Ebben az évben a király országbíróvá nevezte ki, az uralkodó és a nádor utáni harmadik legfontosabb tisztséget bízta rá. Állapota folyamatosan romlott, de hadba ment.

Szendrő ostrománál lábait már a nyereghez kötözték, hogy le ne essen lóról, a vár vívása közben hunyt el valószínűleg 1494. november 24-én (de biztosan 26-át megelőzően).

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.