Tudomány

Így kerülhetett őz Budapest belvárosába

Korábban a témában:

Az ORFK Balesetmegelőzési Bizottsága hétfőn Facebook-oldalán számolt be arról, hogy egy autó őzet ütött el Budapest VIII. kerületében, a józsefvárosi Kálvária téren, a buszmegállónál. Az állat a baleset következtében elpusztult. Mit keres egy őz a belvárosban? Sokak szerint a Fiumei úti sírkertből kóricált az útra, ami még mindig igen furcsán hangzik, hiszen a temető is azért csak a „Hungária körgyűrű” karéján belül fekszik.

A sírkertet kezelő Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója az Indexnek elmondta, hogy nemzeti emlékhely területén eddig nem tapasztalták őz jelenlétét, vélhetően a járványhelyzet miatt lecsökkent városi forgalom miatt merészkedett idáig a külvárosi erdős, ligetes részekről. A 24.hu egyik olvasója pedig jelezte, ő korábban a Kozma utcai temetőben találkozott őzzel.

Jönnek-mennek az őzek a fővárosban is

Bármilyen meglepő is elsőre, őzek jelenléte budapesti temetőkben a legkevésbé sem elvetemült gondolat, sőt

– erősítette meg a 24.hu-nak Dr. Löki Viktor biológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa. A szakember az utóbbi években kollégáival csaknem 1000 magyar, és több mint egy tucatnyi európai, illetve közel-keleti ország további majd 3000 temetőjének élővilágát tanulmányozta.

A vadon élő állatok egyes fajainak településeken való felbukkanása nem új jelenség, a nagyobb városi parkok, így a temetők akár nagyobb testű fajok számára is világszerte megfelelő területnek bizonyulhatnak. A kutatók az elmúlt években rendszeresen találkoztak számos emlős, köztük vaddisznók, rókák, borzok, nyestek nyomaival, vagy magukkal az állatokkal, hiszen ők életvitelszerűen is megélnek akár a sírkertekben is.

Az őz alapvetően territoriális állat, étrendjét tekintve pedig elég válogatós. Habár legelése közben nagyobb területeket is bejárhat, ebben az esetben belvárosi temető lévén, nem valószínű, hogy „állandó otthonául” válassza a parkok jelentette élőhelyszigeteket; a territóriummal nem rendelkező bakok ellenben gyakran kóborolnak, és akár több mint tíz kilométerre is eltávolodhatnak a születési helyüktől.

Videók a témában:

Viszont az látszik, hogy országszerte sok helyen egyre kevésbé foglalkoztatja az őzeket az ember jelenléte, és mind óvatlanabbul mozognak közöttünk. Mivel esti és hajnali szürkület idején a legaktívabbak, bőven megtörténhet, hogy mikor nem látjuk őket, a fővárosban is jönnek-mennek, a csökkent forgalom miatt pedig mostanság eljuthatnak akár a belvárosig is

– mondja Löki Viktor.

Védett lényeket rejtenek a temetők
Ha kicsit más szemmel tekintünk a temetőkre, a „halál kertjeiben” burjánzó életet találunk orchideákkal, védett fajok tucatjaival.

Még hódok is élnek Budapesten

Korábban írtunk már arról, hogy vadállatok ősidők óta élnek az ember közvetlen környezetében, és ez a kapcsolat egyre csak bővül, főleg az utóbbi évtizedekben lépett egészen magas szintre. Egyes fajok, mint például egerek, patkányok, verebek, bolhák, tetvek, mondhatni a „kezdetektől” velünk vannak: ezek az úgynevezett koevolúciós fajok, amelyekkel hosszú ideje kölcsönhatásban fejlődünk.

A szó szoros értelmében vett városiasodást az énekesmadarak kezdték 150-200 éve. Azóta egyre több kisebb és nagyobb termetű faj, madarak és emlősök, ragadozók és növényevők jelentek meg a városokban, a folyamat az utóbbi évtizedekben egyre csak gyorsul. Ma már mindennapos, hogy akár a fővárosban is – főleg a természeti környezettel érintkező külső kerületekben – vaddisznóba, rókába, nyestbe, vagy ragadozómadarakba, karvalyba, vércsébe botlunk. Sőt, bár nem látjuk őket, de Budapesten a becslések szerint 6-8 hódcsalád is él, ami 30-40 egyedet jelent.

Hatalmas rágcsálók jelentek meg Budapesten
Több tucat példányuk él a fővárosban, a szakértő szerint egyre több megtelepedésre alkalmas budapesti területet foglalnak el. Az eurázsiai hód a maga 100-120 centijével, 25-30 kilójával a világ második legtermetesebb rágcsálója és itt él velünk.

Kihasználják a település adta előnyöket, a több élelmet, az enyhébb téli körülményeket és a búvóhelyeket. E viselkedésük úgynevezett fitneszelőnyt biztosít vadon élő társaikkal szemben: jobb a kondíciót, sikeresebb szaporodást.

Vannak olyanok is, akiket sajnos a kényszer hajt természetes élőhelyük rombolása miatt, mint sok, mint az ökoszisztéma egyensúlya szempontjából kulcsszerepet játszó denevérfaj: képesek alkalmazkodni városi viszonyokhoz is, de nem feltétlen származik előnyük a lakhelyváltásból.

Nincs szomszéd probléma nélkül

Az együttélés persze soha, senkivel nem zökkenőmentes, az egyik legkomolyabb veszélyforrás a nagytestű vad gázolása, ahogy most is történt – senki nem számíthat rá a belvárosban. Közvetlen „támadásra” egyedül vaddisznótól számíthatunk ritka, szerencsétlen esetekben, ahogy az történt például tavaly decemberben a Hajógyári-szigeten.

Sok bosszúságot okoznak a nyestek is autók szigetelésének, vezetékeinek szétrágásával, aminek nincs működő ellenszere. Még bosszantóbb, hogy a „kártétel” számukra nem életbevágó, minden bizonnyal csak szórakozásból, játékból teszik.

Játékból teszik tönkre az autókat, tehetetlenek vagyunk
A nyestek ellen semmi nem működik, túl intelligensek, általában tíz lépéssel járnak előttünk.

Vadállatok kiemelése városi környezetből akkor kerül szóba, ha direkt kárt okoznak, vagy veszélyt jelentenek az emberek testi épségére. Ilyen esetekre megvan a protokoll a szakszerű, lehetőleg élve történő befogásra.

Kiemelt kép: MTI/Mihádák Zoltán

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.