Tudomány

Gyermekeket nyelt el az iszap

1966. október 21-én délelőtt pillanatok alatt nyelte el az iszap Wales egyik kisvárosát. A tragédiában közel 150 ember, többségében gyerekek vesztették életüket, II. Erzsébet pedig egyik legnagyobb tévedésének tekintette, hogy nem kereste fel azonnal a települést.
Korábban a témában:

1966. október 21-én egy meddőhányó omlott a dél-walesi Aberfan településére, a katasztrófában 116 gyermek és 28 felnőtt vesztette életét. Az eseményt a II. Erzsébet királynő uralkodását bemutató sorozat, A korona is megörökíti.

Iskolát nyelt el az iszap

Aberfan fölé kisebb hegységként tornyosult az a hét meddőhányó, amelyből egy 1966. október 21-én reggel 9:15 körül mozogni kezdett. Pillanatok alatt egy 9 méter magas iszap- és törmelékhullám alakult ki, majd másodpercekkel később félmillió tonnányi folyékony szén árasztotta el a települést. A hullám a Pantglas Általános Iskolát is elérte, az építményt rövid idő alatt árasztotta el a folyadék.

Mire a hullám megtorpant, már rengeteg embert nyelt el.

A lakók és a tűzoltók azonnal az iskolához siettek, hogy megkezdjék a mentést, viszont ahogy teltek az órák, egyre csökkent az esélye annak, hogy maradtak túlélők. A munkálatok irányítását végül a helyiek vették át a tűzoltóktól, szülők, rokonok ástak a törmelékben.

Csodával határos módon a folyadékban csapdába esett levegőnek, az iskola dolgozóinak, illetve a gyors cselekvésnek köszönhetően néhány gyerek túlélte a tragédiát. Az elmondások szerint Nansi Williams konyhásnéni életét feláldozva, saját testét pajzsként használva védett meg pár gyereket.

Az eset gyorsan bejárta a világsajtót. A nap végén 60 holttestet azonosítottak, végül azonban ennél is magasabb volt az áldozatok száma: az aberfani tragédiában 144 ember vesztette életét, közülük 116 gyermek volt.

Késett a királynő

II. Erzsébetet gyorsan értesítették a történtekről. Bár férje, Fülöp herceg hamar ellátogatott Aberfanbe, a királynő csak több mint egy héttel később kereste fel a walesi közösséget. A visszaemlékezések szerint II. Erzsébet megbánta, hogy nem érkezett korábban, aberfani megjelenése azon ritka szereplései közé tartozik, amikor nyilvánosan sírt.

A hagyományosan a brit felsőosztály merevségét reprezentáló királynő empatikus viselkedése miatt végül nem lett botrány döntéséből, 1966 óta pedig II. Erzsébet négyszer tért vissza a településre.

Ennek ellenére sokak szerint a királynő soha semmit nem bánt annyira, mint aberfani késését.

Kilenc hónappal a katasztrófa után a bíróság a nemzeti szénipari szervezetet, a National Coal Boardot (NCB) tette felelőssé a történtekért. Lord Robens, az NCB feje tagadta a vádakat, és azt állította, hogy a meddőhányó mélyén található, ismeretlen forrásból származó víz okozta az omlást. Robens azt is kijelentette, hogy a helyi meddőhányók korábban nem csúsztak meg, noha szabad szemmel is látható volt, hogy 1944 és 1963 között elmozdultak.

II. Erzsébet egy aberfani iskolamegnyitón 2012-ben – Fotó: ARTHUR EDWARDS / AFP

A hónapok során 1,6 millió fontot gyűjtöttek össze a tragédia érintetteinek, addig ez volt Nagy-Britannia történetének legnagyobb adománygyűjtése. Az összegből 150 ezer fontot a helyi bányák megtisztítására fordítottak, pedig ez az NCB feladata lett volna.

Kiemelt fotó: a tragédia áldozatainak temetője, kép: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.