Tudomány

Évekig tartotta lázban a kutatókat a háromkezű múmia rejtélye

A dél-amerikai múmiák egy része korántsem úgy néz ki, ahogy az ember egy múmiát elképzelne: a díszes szarkofágok és monumentális síremlékek helyett apró, “összehajtogatott” batyukként találtak rájuk a régészek. Két ilyen batyumúmiához jutott hozzá az ismert amerikai üzletember és biztosítási ügynök, Robert Bryson Jones is az 1920-as években: a különleges leletek Bolíviából, La Pazból érkeztek, egyikük pedig egy igazán különleges titkot rejtett.

Jones, aki egyébként a Kansas Városi Múzeum egyik legelső támogatója volt, a két múmiát a múzeumnak ajándékozta 1939-ben, 1940-ben pedig, amikor a létesítmény hivatalosan is megnyitott, már a nagyközönség is láthatta őket. A korai vizsgálatok szerint a múmiák az inka kultúrához tartoztak, és

szakértők úgy gondolták, hogy koruk 500 évestől egészen 2000 évesig terjedhet.

„Az inkáknak mindig fontos volt, hogy az arcrész nyitott legyen, úgy gondolták, hogy a halottaik így kilátnak, tudnak rájuk vigyázni, felügyelik az élőket. Ők együtt éltek a halottaikkal” – mondta el a 24.hu-nak Szikossy Ildikó, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa.

Az egyik batyuban egy férfi maradványai voltak, aki 20-30 éves kora között halhatott meg, koponyáját pedig mesterségesen módosították. A másik batyu egy női testet rejtett, aki szintén fiatal felnőtt korában hunyt el, de a maradványok között már nem találták meg a koponyáját. Volt a batyuban azonban plusz egy kéz maradványa is, amiről először a kutatók nem sokat tudtak. A rejtélyes “betolakodó” maradványai nagyon sötétek, már-már feketék voltak, a kezet szoros gyolcsba csavarták. A furcsa extra végtag miatt híresült el a lelet úgy, mint a bolíviai háromkezű múmia. A rejtély megoldásához végül egy 2017-ben indult interdiszciplináris kutatás vitte közelebb a tudósokat.

Fotó: Szikossy Ildikó

„Amikor elkezdtem kutatni a múmiát, megvizsgáltam, de nem tudtam, mi a furcsa benne. Aztán rájöttem: úgy tűnik, mintha két jobbkeze lenne” – mondta el Szikossy Ildikó.

Amikor megvizsgáltuk tüzetesebben a batyut, akkor jöttünk rá, hogy a múmia bal keze furcsa szögben hátra van húzva, és a helyére egy másik jobb kezet raktak.

A kutató szerint valószínűleg utólag helyezték bele a kezet a batyuba, egy korább gazdája úgy gondolhatta, hogy a múmiának hiányzik a bal keze, és belerakott egy másikat a gyűjteményéből, hogy értékesebbnek tűnjön, ne legyen hiányos. Ezt könnyen meg tudta tenni, köszönhetően a nyitott felső résznek, így a múmia nem sérült.

Radiokarbon kormeghatározás segítségével végül sikerült rájönni, hogy bár a dél-amerikai múmia nagyjából 500 éves, az extra kéz az egyiptomi 12. dinasztia tagjához tartozott, ami Kr. e. 1292 és Kr. e. 1189 közöttre tehető. A kéz tehát 1500 évvel öregebb, mint maga a dél-amerikai múmia.

Főkép: egy francia kutató vizsgál egy bolíviai múmiát a HNS-ben. Forrás: Fotó: FRANCOIS GUILLOT / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik