Tudomány

Helló, füstmentes élet!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világban jelenleg is több mint egymilliárdan dohányoznak, és ez a szám az előrejelzések szerint 2025-re sem fog érdemben változni. Magyarországon több mint 2 millióan gyújtanak cigarettára, amivel nemcsak magukat, hanem a környezetükben élő nem-dohányosokat is veszélyeztetik. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Arról nem beszélve, hogy a füsttől barnák lesznek az otthonunk falai, emellett az állott füstszag beleivódik a hajunkba és a textíliákba is.

Elfüstöljük az egészségünket

Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik a füstben, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst az, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A füsttel állnak összefüggésben – mint az ma már köztudott – a különböző légzőszervi és az érrendszeri betegségek, de a fogaink és az ínyünk is megsínyli a káros élvezetet.

A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Így nem csak saját magunkat, de szeretteinket, barátainkat, kollégáinkat is megóvjuk az ártalmaktól. Azáltal, hogy rá sem gyújtunk, megóvhatjuk őket a füstben keletkezett káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségük károsításától. Ha viszont már rászoktunk, igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek, ha felhagyunk a dohányzással.

A dohányosok egy része azonban minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást és vállalja a kockázatokat, esetleg megpróbálkozik más, alternatív megoldásokkal.

Égés helyett ártalomcsökkentés

Azon felnőtt dohányosok számára, akik az ismert egészségügyi kockázatok és figyelmeztetések ellenére sem szoknak le, alternatívát jelenthetnek a különféle a füstmentes technológiák, amelyeknek a lényege, hogy égés helyett olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, vagy a nikotin tartalmú folyadékot, ami már elég ahhoz, hogy a nikotint is tartalmazó pára felszabaduljon, de van olyan megoldás is, amelynél kémiai reakció révén keletkezik nikotinpára.

Ezeknél a különféle technológiáknál mivel nincs égés, nincs füst sem, így kevesebb káros és potenciálisan káros anyagot bocsáthatnak ki, mint a cigaretta, és a dohányzó környezetében tartózkodók számára is kevésbé zavaró a használatuk.

Szó sincs persze kockázatmentességről: a füstmentes technológiák is tartalmaznak nikotint, ami például függőséget okoz, és egyelőre ezen új alternatívák használatának hosszútávú hatása sem ismert.

Az egyértelmű kell, hogy legyen minden dohányos számára, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának végleges abbahagyása biztosíthatja. Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.