A fényvédők különböző formákban, például krémként, spray-ként vagy gélként kaphatóak. A fényvédők készülhetnek szerves vagy szervetlen vegyületekből, ezek eltérő módon védenek a leégés ellen – írja a Live Science.
A szervetlen összetevők közé olyan anyagok tartoznak, mint a cink-oxid vagy a titán-dioxid. Ezek olyan réteget képeznek, amik úgy verik vissza a sugarakat, mint a fehér felület a látható fényt. A 80-as és 90-es években még nem tudtak kellően kicsi védőrészecskéket gyártani, ezért gyülemlett fel a fehér krém azokon, akik ilyen szert használtak. Mára azonban a fizikai fényvédők sem alakítanak ki látványos réteget.
A fényvédők ugyanakkor szerves hozzávalókat, például avobenzont vagy oxibenzont is tartalmazhatnak. Ezek az anyagok kémiájuknak köszönhetően óvják a bőrt: elnyelik a sugárzást, a készítmény összetevői pedig szép lassan lebontják azokat.
A fényvédők faktorszáma mutatja meg, hogy az adott termék mennyire véd az ultraibolya sugárzás egy adott típusa, az UV-B ellen. Ez a sugárzás felelős többek között a leégésért, illetve a bőrrák bizonyos fajtáinak kialakulásáért. A faktorszám nagyjából azt írja le, hogy a szokásoshoz képest mennyivel lassabban pirosodik majd be a használója bőre. Egy olyan személy, aki alapból 10 perc alatt ég le, egy 15 faktoros krémmel megközelítőleg 150 perc alatt fog.
Az UV-B-vel ellentétben az UV-A a bőrben sokkal mélyebbre is képes behatolni, így tartós ráncosodást és foltokat idézhet elő. Ezen típus ellen a széles spektrumú készítmények hatásosak.
Ahhoz, hogy a szerek hatékonyak legyenek, kellő mennyiséget kell felvinni, és kétóránként pótolni kell az esetlegesen lemosódott réteget.
Kiemelt fotó: iStock
