250 millió évvel ezelőtt az Antarktisz korántsem úgy nézett ki, mint ahogyan most: a legdélibb kontinens klímája sokkal melegebb volt, és dús növényzet borította, az erdőket pedig rengeteg különböző állatfaj lakta. Köztük volt az az Archosauriák közé tartozó hüllő is, amelynek csontvázdarabjait most találták meg a chicagói természettudományi múzeum munkatársai.
Az Antarctanax shackletoni névre keresztelt hüllő nagyjából akkora lehetett, mint egy leguán (1,2-1,5 méter hosszú), és a lábának alakjából arra lehet következtetni, hogy a földön élt, és nem igazán mászott fára. Az állat neve egyébként magában is beszédes: az Antarctanax a görög “antarktiszi király” kifejezést takarja, a shackletoni pedig a híres antarktiszi felfedezőre, Ernest Shackletonra utal, aki – több másik terület mellett – elnevezte a Beardmore-gleccsert is, ahol a gyík fosszíliáit megtalálták.
Antarctanax, or “Antarctic king,” is a new iguana-sized reptile and early dinosaur relative that shows how life bounced back at the South Pole after the Earth’s biggest mass extinction. https://t.co/AszLUB8C9o
— Field Museum (@FieldMuseum) 2019. január 31.
Bár furcsa lehet mostani szemmel az Antarktiszt nem jeges, kietlen világnak elképzelni, több százmillió évvel ezelőtt dús növénytakaró fedte, és a hőmérséklet csak nagyon ritkán esett 0 Celsius-fok alá. A kontinenst benépesítő állatok között voltak kétéltűek, a Cynodontia alrendhez tartozó mai emlősök rokonai, szintén emlősszerű dicynodonták, valamint az olyan hüllők, mint a most felfedezett Antarctanax shackletoni.
Az új faj azonban nemcsak az Antarktisz ősi életéről mesél nekünk: a kutatók arra is rájöttek a segítségével, hogy az archosaurus ág már rögtön a brutális perm–triász kihalási esemény után elkezdett kifejezetten sokszínűvé válni. Korábban úgy hitték, hogy
a gyíkkirály megtalálása viszont azt mutatja, hogy ez a változás sokkal gyorsabban zajlott le, mint korábban gondoltuk. A kihalási esemény elpusztította a tengeri fajok 90, míg a szárazföldi gerincesek körülbelül 70 százalékát.
