Ami nekünk az év bulija, az az állatok számára a rettegés ideje. Hiába folyt év végén még a csapból is, hogyan vigyázzunk háziállatainkra az újévi tűzijáték, durrogtatás idején, a statisztika sajnos hozza az elmúlt évek átlagát. Ezúttal is voltak persze jól végződő, mosolyt fakasztó esetek, mint a Győrbe vonatozó kutya – azért abba is gondoljunk bele mit élhetett át, mire haza került –, de az átlag nem ez. Sőt.
Több ezer menekülő állat
A Szilveszteri Állatmentő Ügyeletnek eddig 575 elveszett vagy talált kutyáról és macskáról van tudomása, közülük eddig 135 került haza, 18 már soha nem fog. A többség az utakon leli halálát, és ez nem a sofőrök hibája: a sötétben pánikszerűen, kiszámíthatatlanul rohanó állatokat csak a vakszerencse mentheti meg.
Rendre találkozunk olyan esetekkel is, amikor a menekülő kutya fennakad egy kerítésen, beszorul alá és úgy leli halálát. Tavaly egy eb saját magát akasztotta fel. A kerítés mellé volt kikötve, a durrogástól megriadt, átugrotta, de a lánc nem volt elég hosszú, hogy a túloldalon földet is érjen…
– mondja a 24.hu-nak Pintér Attila, az önkéntesek alkotta, ideiglenesen életre hívott országos hálózat szervezője.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján hét végére 900-1000 körül lesz a bejelentett eltűnések és a megtalált állatok száma, amelyek körülbelül fele jut vissza gazdájához. Persze ez csak a jéghegy csúcsa, országosan több ezer kutya és macska rohan el otthonról újév éjszakáján, minden esetet felölelő összesítés nincs.
Még most sem késő
Sokukat nem is keresik, akiket pedig igen, ott a beültetett chip jelent óriási segítséget – Magyarországon hat éve kötelező, a gazda nevét, címét, elérhetőségét tartalmazza. Csakhogy míg Budapesten és a nagyvárosokban nagyjából 90 százalékos a chipezés aránya, addig vidéken jó, ha 10.
Megesik, hogy az évekkel ezelőtt megadott adatok nem aktuálisak költözés, telefonszám megváltozása miatt, de Pintér Attila szerint még most sem késő:
Ha valaki elveszett kutyáját keresi, menjen el bármelyik állatorvoshoz az oltási könyvvel, az abban található kód alapján ellenőrizhetik az adatokat. Nagyon szomorú, amikor csak egy rossz telefonszámon múlik az egész, márpedig évről évre több ilyen eset előfordul.
Érdemes nemcsak a környéken keresgélni, hanem az ország összes menhelyén érdeklődni, fotót, leírást küldeni a kutyáról, macskáról, mert lakhelyétől akár több száz kilométerre is lehet. Nem azért, mert annyit „fut”, hanem mert elszállítják: állatok nagy tömegét kell elhelyezni ideiglenes befogadóknál vagy menhelyeken ott és úgy, ahol és ahogy tudják.
Most például egy cane corsót Egerből viszünk Budapestre, ott van fajtamentés, ahol befogadják
– jegyzi meg Pintér Attila.
Három év a temetőben
A pohár félig üres vagy félig tele van kérdése, hogy amint fent is írtuk, az állatok fele általában hazajut az új év első napjaiban, másik felük azonban elpusztul vagy menhelyre kerül, jó esetben később új gazdához. Ám ha onnan nézzük, hogy odafigyeléssel, netán némi áldozattal a buli oltárán egyetlen állatnak sem kellene szenvednie, akkor az egész egy nagy tragédia.
Legyen pozitív a végszó, Pintér Attila szívmelengető történettel zárja beszélgetésünket. Valahol vidéken újévkor meglépett egy kutya, gazdája egy évig kereste hiába, végül „lemondott róla”, elkönyvelte halálát.
Az eb pár kilométerrel messzebb egy temetőbe kuckózott be, az arra járó emberek etették, itatták, mondjuk úgy gondozták. Mindenki úgy volt vele, van az a kóbor kutya, hiszen kóbor kutyák mindig és mindenhol vannak. Három év telt el, mire valaki egy chipolvasóval is „megvizsgálta”. A gazdi szinte sokkot kapott, amikor felhívták: él a kutyája, mehet érte.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
