Földünkön az emberi nemet ma egyetlen faj alkotja, a Homo sapiens sapiens, ezek vagyunk mi magunk. De köztudottan nem mindig volt így, sőt. Az utóbbi időben egyre pontosabb ismereteket szereztünk a gyakran unokatestvérünknek is nevezett neandervölgyi emberekről, akik 200-250 ezer éve jelentek, és benépesítették Eurázsiát.
Állítólag kipusztítottuk
Egyedül uralták a területet egészen a modern ember 60 ezer évvel ezelőtti megjelenéséig, majd több ezer évig a két alfaj szorosan egymás mellett élt, az egyedek gyakran párosodtak is egymással, ennek bizonyítéka, hogy az európai népességben 2-3 százalék közötti arányban megtalálhatóak neandervölgyi gének. Majd a neandervölgyi eltűnt a föld színéről.
Mi okozta pusztulásukat? Rendre kerülnek elő az újabbnál újabb teóriák, feltehetően több negatív tényező együttes hatására történt, feltehetően mi is vastagon benne voltunk. Az uralkodó elmélet szerint a két alfaj minden szempontból konkurált egymással, és a Homo sapiens sapiens „győzött”: egyszerűen kiszorította élőhelyéről, kipusztította a neandervölgyit, ahogy most állatfajok esetén látjuk.
Inkább magunkba olvasztottuk
A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói most neandervölgyiek, korai emberek és modern emberek genetikai vizsgálata alapján meglepő felfedezésre jutottak: a neandervölgyiek génjei egyre csak hígultak, míg végül elvesztették identitásukat – írja az IFLScience.
A kutatást Svante Paabo, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet evolúciós genetika professzora vezette. Ő volt az, aki 2010-ben kimutatta, hogy a modern európaiak DNS-ének 2-3 százaléka származik a neandervölgyitől, ami ugye nem túl sok, ezért korábban úgy vélték, a kereszteződés igencsak ritka lehetett.
Az új bizonyítékok azonban rávilágítanak, sokkal több gén maradt bennünk „unokatestvérünkből”, mint eddig hittük: genomjuknak (a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információja) akár a fele is megtalálható a modern emberekben.
Paabo professzorék legújabb eredményei természetesen nem magyarázzák meg teljes egészében a neandervölgyiek eltűnését, és nemis mondanak ellent az eddigi elméleteknek. Sokkal inkább színesítik a képet, amely az éghajlatváltozás, betegségek, a modernember hatása mellett most már az asszimilációval is számol.
Illusztráció: modern ruhába öltöztetett neandervölgyi nő rekonstrukciója egy párizsi kiállításon/FRANCK BESSIERE / HANS LUCAS
