Tudomány

Ma hazalátogatnak a holtak

Mindenszentek ma már teljesen összemosódik a halottak napjával, ez az ünnep is a holtakról szól. Pedig eredetileg ma az üdvözült, már a mennybe jutott lelkeket ünnepeljük.
Korábban a témában:

A november elejére eső három ünnep közül csak egy munkaszüneti nap: november 1., Mindenszentek. Október 31-ének éjjele ugye a hazánkban is egyre népszerűbb Halloween, november 2. pedig halottak napja, és idén csak azért nem munkanap, hogy teljes legyen a hosszú hétvége.

Mindenszentekkor azon szenteket ünnepeljük, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg – nem azért, mert valamilyen oknál fogva kihagyták volna őket, hanem mert annyira sokan vannak, hogy felsorolásuk teljes képtelenség lenne.

A diadal ünnepe

Az Egyház tanítása szerint az élő és holt lelkek könyörögnek, kiállnak egymásért, titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében:

  • A küzdő egyház az élők közössége, ide tartozunk mi, a jelenleg földünkön élő lelkek.
  • A szenvedő egyházba tartoznak a már elhunyt, de valamely bűnükért, hibájukért a tisztítótűzben szenvedő lelkek.
  • A diadalmas egyház azok társasága, akik életszentségben haltak meg, illetve a purgatóriumban megtisztulva már a mennyekbe jutottak, üdvözültek.

Utóbbi, azaz a diadalmas egyház ünnepe mindenszentek, vagyis nemcsak a kanonizált szentekről szól, hanem a lelkek azon megszámlálhatatlan sokaságáról, akik immár Isten mellett foglalnak helyet. Vagy mert életszentségük okán azonnal oda kerültek, vagy mert letöltötték a bűneik függvényében eltöltendő időt a tisztítótűzben.

9. Azután látám, és ímé egy nagy sokaság, a melyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak;
10. És kiáltanak nagy szóval, mondván: Az idvesség a mi Istenünké, a ki a királyiszékben ül, és a Bárányé!

A Mennyországba tehát „két úton” is eljuthatunk, de van harmadik is: akinek bűnei az utolsó ítélet szerint megbocsáthatatlanok, indul egyenest a pokolba.

Cristoforo de Predis: Az utolsó itélet, 1476 – Wikipedia

Minden tökéletes igaz ember

A keleti egyházban Mindenszentek ünnepe a IV. század végétől vált szokássá eltérő időpontokban, a nyugati kereszténységben 609-ben kezdődött. Szent IV. Bonifác pápa ebben az évben, május 13-án szentelte a Szűzanya és az összes vértanú tiszteletére a római Pantheont. Ennek évfordulóját kezdték Mindenszentekként ünnepelni.

III. Gergely pápa a VIII. század közepén május utolsó napjára tette, és bővítette az emléknapot:

a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember

Alig száz év múlva IV. Gergely november 1-re helyezte Mindenszenteket, Jámbor Lajos császár pedig 835-ben birodalomszerte elrendelte megünneplését. November 1-nek az estéje egyben egy másik nagy nap, halottak napjának vigíliája, november 2. ugyanis a földön küzdők megemlékezése a tisztítótűzben szenvedő lelkekről, vagyis a szenvedő egyházról.

Mindenszentek lassan el is homályosult mögötte, ma már leginkább halottak napja vigíliájaként, vagyis előestéjeként tartjuk számon, a hiedelmek és népszokások közül is sok foglalkozik a halállal. Sőt, az egész hetet, amelybe halottak napja esik halottak hetének nevezik.

Halottak miséznek

Maga Mindenszentek a népi kalendárium szerint a cselédfogadás, bíróválasztás és tanácsújítás ideje, fontos rámutató napja Szent Márton ünnepének és az egész télnek. A rámutató nap azt jelenti, hogy időjárásából, történéseiből, egyes jeleiből lehet következtetni későbbi napok, időszakok eseményeire, de leginkább időjárására.

Mindenszentekkor tilos a földmunka, a mosás, takarítás, meszelés, nem szabad élelmiszert eltenni télire. A legfontosabb azonban, hogy az emberek kimennek a temetőbe, letakarítják, rendbe teszik szeretteik sírját és gyertyát gyújtanak emlékükre.

A legbizarrabb hiedelem, hogy mindenszentekről halottak napjára virradó éjszaka, vagyis ma éjjel a templomokban halottak miséznek.

Ha ilyenkor valaki Isten házába téved, a holtakat látva menekül, de azok letépik a ruháját, és a szerencsétlen rövidesen maga is meghal. Mert élőnek nem szabad holtat látnia. Néhány szokás és hiedelem a teljesség igénye nélkül: A halottak ezen a napon hazalátogatnak, ezért sót, vizet, kenyeret tesznek nekik az asztalra.

  • Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát kell gyújtani.
  • Akinek a gyertyája a leghamarabb leég, az fog a legkorábban meghalni a családból.
  • A temető kapujában kalácsot “kóduskalácsot” adtak a koldusoknak, hogy ők is imádkozzanak az elhunytakért, illetve azok ne térjenek haza.
  • Míg a család a temetőben volt, otthon is égve hagytak egyet, hogy a hazalátogató holt lelkek körül tudjanak nézni: „míg a harang szól, a halottak otthon vannak”.

Illusztráció: Wikipedia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.