Tudomány

A holdaknak is lehet saját holdjuk, amiket holdholdaknak hívhatunk

A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt latolgatja, hogy vajon vannak-e olyan holdak, amelyek körül kisebb holdak keringenek, és ha igen, akkor ezeknek az égitesteknek milyen feltételeknek kell megfelelniük. Kiderült: akár a saját holdunknak is lehetne kisebb kísérője.
Korábban a témában:

A bolygók jó részének van holdja, de vajon a holdaknak is lehet saját holdjuk? Ezt a kérdést vizsgálta meg elméleti szinten a washingtoni Carnegie Intézet kutatója, Juna Kollmeier, és Sean Raymond a Bordeaux-i Egyetemről, és kiderítették, hogy a dolognak elméletben nincs akadálya, de nagyon ritka lehet a jelenség, hiszen rengeteg mindennek kell együttállnia ahhoz, hogy a második hold ne inkább a bolygó körül keringjen.

A feltételezett égitesteket egyébként holdholdnak (moonmoon), szubholdnak, vagy akár hoooldnak (moooon) nevezhetik majd, attól függően, hogy mit fogad el a Nemzetközi Asztronómiai Unió.

Akár a saját holdunknak is lehetne holdholdja – forrás: Wikimedia Commons

Kollmeier és Raymond azokat a Goldilocks kondíciókat próbálta megtalálni, amelyek lehetővé tehetik, hogy egy ilyen kísérő megmaradjon egy hold körül, ne zúzza szét a bolygó vonzása, vagy ne kezdjen el a hold helyett a bolygó körül keringeni. Kiderítették, hogy a nagyobb holdaknak van esélyük ilyen kísérőt bevonzani (amelyek legalább 1000 kilométer sugarúak), és széles a keringési pályájuk.

Ezek a holdak olyan holdholdakat tudnának magukkal vinni, amelyek legalább 100 kilométeres sugárral rendelkeznek.

A rá ható erők megsemmisítenék az ennél kisebb holdholdakat, és az is szükséges, hogy a gazdahold viszonylag messze keringjen a bolygójától, különben a bolygó gravitációja befoghatja a szubholdat, és akkor már a gazdaholddal együtt keringene, és nem körülötte.

A Naprendszerből elméletileg képes lenne holdhold fenntartására a mi holdunk, a Szaturnusz Titánja és Iapetusa, esetleg a Jupiter Callistója. Egy frissen felfedezett hold, amely a Kepler-1625b exobolygó körül kering, szintén lehet holdhold-lelőhely, hiszen pont ideálisak a körülményei hozzá.

A Kepler 1625b – fotó: ESA/Hubble[/caption]

Annak ellenére, hogy elméletben kifejezetten lehetséges ilyen holdholdak létezése, egyelőre nem találtunk egyet sem, és a szakértők szerint nincs is nagy esély arra, hogy egyszer kiszúrunk majd egy szubholdas rendszert.

Ahhoz, hogy ilyen kialakuljon, az kellene, hogy egy kisbolygót valami pontosan olyan pályára állítson egy hold körül, amely még elég távoli ahhoz, hogy ne szívja be a bolygója gravitációs mezeje.

Ehhez pedig azért elég nagy szerencse kell.

Ennek ellenére elméletben létezhetnek holdholdak, így a kutatók most arra várnak, hogy a Nemzetközi Asztronómiai Unió bejegyezze, hogyan is hívjuk ezeket a feltételezett objektumokat pontosan.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.