Tudomány

Hatalmas repülő szörny maradványaira bukkantak

Kutatók egy csoportja új pteroszauruszfajt fedezett fel. A lelet mintegy 210 millió éves, tehát nagyjából 65 millió évvel idősebb az eddig ismert korai pteroszauruszoknál.

Az új faj, a Caelestiventus hanseni kövületét egy egykori oázisban azonosították – írja a BBC. Az új felfedezés azt jelenti, hogy a pteroszauruszok már jóval a dinoszauruszok előtt megjelentek a Földön.

A pteroszauruszok az első ismert repülő gerincesek, maradványaik viszont viszonylag ritkán kerülnek elő ép állapotban. Ennek oka az, hogy a könnyed, madárszerű csontjaik általában nem vészelték át az évmilliókat. Brooks Britt, a Brigham Young Egyetem munkatársa szerint a leletek többsége súlyosan eltorzult.

A szinte tökéletes állapotban fennmaradt koponya azonosítása éppen ezért kivételes lehetőséget kínált a kutatóknak a korai faj tanulmányozására. A vizsgálat azonban nem volt egyszerű, hiszen az esetleges sérülések miatt a csontokat nem lehetett kiemelni a fosszíliából.

Britt és kollégái ezért CT segítségével mérték fel a koponya formáját, majd 3D-s modellt alkottak a maradványról. Az elemzés rávilágított, hogy az állatnak igen összetett fogsora volt, melynek felső részéhez kiálló, éles fogak, alsó részéhez pedig pengeszerű fogak tartoztak.

Kép: Nate Edwards/BYU

A lelet egyik legnagyobb különlegessége, hogy meglehetősen kevés pteroszaurusz-kövület ismert a triász korból. Az új maradvány segíthet megérteni, hogy miként fejlődtek a hasonló élőlények evolúciójuk első 30 millió évében.

További érdekesség, hogy a kövület egy egykori sivatagi oázisban került elő a mai Utah területén. Ez igen meglepő, hiszen a szakértők eddig úgy vélték, hogy a korai pteroszauruszok kerülték az efféle környezeteket. A felfedezés azonban azt jelenti, hogy az élőlények már evolúciójuk kezdetén is igen változatos ökoszisztémákban fordultak elő.

Az érintett, nagyjából nappali nagyságú lelőhelyen a kutatók egyébként mintegy 18 000 leletet találtak, de csak egy tartozott pteroszauruszhoz. A Britték által azonosított fosszília egy még fiatal egyedtől származik.

Bár a példány még láthatóan nem volt kifejlett, szárnyfesztávolsága így is elérhette a másfél métert.

Britt szerint a maga korában a Caelestiventus hanseni nem akadhatott kihívóra a levegőben. A faj valószínűleg kisebb gerincesekre vadászott.

A csapat következő célja az, hogy a koponyát tovább vizsgálva újabb részleteket derítsenek ki az ősi állat életmódjáról.

Kiemelt fotó: Nate Edwards/BYU

Ajánlott videó

Olvasói sztorik