Tudomány

Új szárazföld emelkedett ki a Csendes-óceánból

24.hu
24.hu

2018. 07. 19. 05:50

A kiömlő láva egy apró szigetet hozott létre a part mellett, majd összeforrt Hawaii szigetével.
Korábban a témában:

A Kilauea vulkán immár aktivitása hónapok óta formálja a Hawaii „nagy sziget” felszínét és hoz frászt az emberekre, akik a sérüléssel járó esetek alapján úgy tűnik, alapvetően nem tartanak a föld tüzes erejétől – a legfrissebb híreket itt olvashatja csokorba gyűjtve. Valójában semmi olyan nem történik, ami egy vulkánkitörés során meglepő lenne, ám egy új sziget születésére a Csendes-óceán közepén azért sokan felkapjuk a fejünket.

A nagy szigetbe olvadt a kis sziget

A Hawaii Vulkán Obszervatórium munkatársai pénteken egy 7-10 méter átmérőjű, láva alkotta szigetet fedeztek fel a 8-as számú törésvonal óceáni torkolatának legészakibb részén, alig pár méterre a parttól. A sziget minden bizonnyal része a 8-as törésvonal áramlásának, amely belép az óceánba és lassan-lassan épül a víz alatt, míg idővel a felszín fölé kerül. A tömb akkor alakulhatott ki, amikor a lassan mozgó olvadt lávára felfelé irányuló nyomás hatott, ami felfelé tolta a megkérgesedett burkolatot.

Így nézett ki:

Forrás: Facebook/USGS Volcanoes

Csakhogy a lávaömlés nem állt le, a sziget területe néhány nap alatt összeforrt a Hawaii Nagy-szigettel. A Cesndes-óceán legújabb szigete tehát nem volt valami hosszú életű, ám a vulkán munkájának köszönhetően folyamatosan új szárazföldek születésének szemtanúi vagyunk: a Kilauea 1983 óta tartó, változó intenzitású lávafolyása eddig 570 hektárral növelte Hawaii területét.

Futószalagon gyártja a szigeteket

Évmilliók távlatában pedig az roppant érdekes, ahogy az úgynevezett Hawaii forrópont futószalagon gyártja a szigeteket az óceán közepén, amelyeket a roppant erózió rendre víz alá süllyeszt. Részletesen alábbi cikkünkben írtunk róla, most csak a lényeg.

Ezer fok perzseli a trópusi paradicsomot
A Kilauea kitörése tart lázban, igazi turistalátványosság, de az ezer fokos láva és a mérges gázok komoly veszélyt jelentenek – a hawaii forró folt futószalagon állítja elő tűzhányókat.

A Hawaii szigetcsoportot létrehozó vulkáni tevékenység évmilliók óta folyik, sőt ha megnézzük a Csendes-óceán aljzatának domborzatát, csaknem Japánig húzódó hegységsort látunk, amelynek legidősebb tagja 60 millió éves. Ebben a láncban minél fiatalabb adott tűzhányó annál méretesebb, mert az idősebbeket „megeszi” az erózió, és ez Hawaiin jól látszik: a fősziget a legnagyobb, egyben a legifjabb is, itt folyik most is az aktív vulkáni tevékenység.

Képzeletben fogjunk egy nagy fém lapot, aminek egyik felét jó vastagon lefestjük, majd gyújtsunk meg egy gyertyát vagy a gázrózsát. Emeljük fölé a lap szélét festett oldalával felfelé és lassan toljuk végig a tűz fölött. Mit látunk? Ahol épp melegítjük, a festék felhólyagosodik, a mozgatással pedig kialakul a puklik sorozata.

Ugyanez történik gigászi méretekben. A tűz itt a már említett csóvafeláramlás, hivatalos nevén a Hawaii forró folt, a fém lap a Csendes-óceáni lemez, amelyet a tektonikai mozgások csúsztatnak a csóva felett, a festékhólyagok pedig egykori vulkánok.

Ahogy adott terület kikerül a csóva hatósugarából, nem épül tovább, de mögötte újabb szigetek emelkednek ki a vízből. Mivel nagyon erős a tengerhullámzás okozta erózió, és gyakoriak a földcsuszamlások, az idősebb vulkánok maradványait idővel elnyeli az óceán.

Illusztráció: HO / US GEOLOGICAL SURVEY / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.