Tudomány

Ukrajna felől is bejutott a vírus

Újabb vaddisznóból mutatták ki az afrikai sertéspestist, most Tiszakerecseny község mellett, közvetlenül az ukrán határnál.

Az afrikai sertéspestis (ASP) hivatalosan április végén jelent meg Magyarországon, eddig Heves megyében mutatták ki a vírust hét vaddisznóban. A betegség emberre nem veszélyes, de sertések közt gyorsan terjed, óriási gazdasági károkat képes okozni. Védőoltás nincs ellene, mint ahogy gyógyszer sem, az egyetlen lehetőség ASP felbukkanása esetén a teljes, potenciálisan érintett állomány leölése, vaddisznóknál a jelentős ritkítás.

A kór Heves megyei megjelenésére még nincs hivatalos magyarázat, a nyomozás folyamatban van, előzetes információk szerint szennyezett élelmiszerrel jutott a vaddisznók elé. Itt írtunk erről:

Tényleg eldobhatták a veszélyes vírust Hevesben
Meglehet, Nagy István agrárminiszter-jelölt a sertéspestis érkeztének módját eltalálta: valaki eldobhatott valamit, amit nem is lett volna szabad behoznia az országba.

Kárpátaljáról jöhetett a disznó

Az eddigi tapasztalatok szerint – ha az emberi tényezőt kihagyjuk – a sertéspestis évi 50-100 kilométert terjed a fertőzött vaddisznók miatt, ezért keletről, a fertőzéssel már régóta küzdő Ukrajna és Románia felől vártuk felbukkanását, hiszen a vad mozgását nem állítja meg az államhatár. Hivatalosan ez most történt meg:

A betegség jelenlétét egy elhullottan, a Nyírerdő Zrt. vadászterületén talált vaddisznóból származó mintában mutatta ki 2018. május 16-án, azaz tegnap a Nébih laboratóriuma, a járványügyi nyomozás jelenleg folyamatban van.

A legvalószínűbb, hogy Kárpátaljáról, a fertőzött, vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén került át Magyarországra a fertőzés

– áll a hivatal közleményében.

Forrás: Google Maps

Az ASP megállapítását követően az országos főállatorvos – a Heves megyei esethez hasonlóan –minden szükséges intézkedést elrendelt. Ezek közé tartozik többek között, hogy kijelölték a fertőzött, valamint azon belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet. Az érintett területekről és a vonatkozó előírásokról részletes tájékoztató található a Nébih honlapján.

Tennivalók

Az ASP jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból adódik. A betegség nem csak természetes úton, hanem illegális sertésszállítással, ragályfogó tárgyakkal és fertőzött húst tartalmazó élelmiszerekkel is gyorsan tovább terjedhet.

  • A járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének meggátlása érdekben:
  • Meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval érintkezzenek.
  • A sertéseket állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal („moslékkal”) tilos takarmányozni.
  • Fontos, ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állategészségügyi szolgálatot.

Az állategészségügyi hatóság, az országos főállatorvos utasítására, kiemelten ellenőrzi a komoly kockázatot jelentő élőállat szállításokat is. Az utóbbi időszakban 10 ellenőrzés alkalmával mintegy 1.000 malacot kellet leölni, mert nem volt megállapítható a származásuk, az állategészségügyi állapotuk.

Az afrikai sertéspestisről szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatja:

Hello, röfik: veszélyben a teljes magyar sertésállomány
Több jel utal arra, hogy a sertéspestis régebben megjelent Magyarországon, noha a hatóság tagadja ezt. Ám nehezen elképzelhető, hogy a betegség megállt a magyar határnál. Az, hogy eddig nem volt regisztrált eset a Fidesz-közeli vállalkozóknak is jól jött.

(Kiemelt kép: MTI/EPA/Craig Lassig)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik