Tudomány

Tényleg eldobhatták a veszélyes vírust Hevesben

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 05. 14. 20:02

Hivatalos információ hiányában csak ötletelni tudunk, hogyan jutott megyéket átugorva egyből Hevesbe a sertéspestis. Repülő vaddisznók és ukrán vendégmunkások felelőssége is felmerül, a gyanú árnyéka kidobott élelmiszerre vetül.
Korábban a témában:

Miután az afrikai sertéspestis (ASP) megjelent a szomszédos Romániában és Ukrajnában, csak idő kérdése volt, mikor bukkan fel Magyarországon is. A kór vad és házi sertések között pusztít, ők terjesztik testváladékaikkal, emberre viszont veszélytelen. A vírus élelmiszer-hulladékokban sokáig fertőzőképes marad, és egyes szállítmányokkal, ruhára, cipőre, járművek kerekeire tapadva messzire eljut. Ebben az esetben elméletben szigorú intézkedésekkel megállíthatjuk a határon, ebben bíztunk is. A vad mozgását viszont senki nem befolyásolhatja.

Védőoltás nincs ellene, mint ahogy gyógyszer sem, az egyetlen lehetőség ASP felbukkanása esetén a teljes, potenciálisan érintett állomány leölése, vaddisznóknál a jelentős ritkítás.

Sokáig ácsorgott a határon

Teltek a hetek és a hónapok, idén már a magyar határ közvetlen közeléből is jelentettek több esetet, a megfigyelési körzet magyar településeket is érintett. Hittük is meg nem is, hogy a vírusnak megálljt parancsoltak a határkövek, a vad sem tévedt át. Ezt elképzelni józan paraszti ésszel képtelenség, ám mivel az illetékes hivatalok mindenkit megnyugtattak, hittünk a csodában.

Azért a kisördög csak sugdosott mindenféle kormányközeli érdekeltségről a sertéságazatban, de nyilván az európai és hazai járványügyi szabályok betartása fontosabb a gazdasági érdeknél.

Kisherend, 2012. március 30.
Süldők a Hoffman és Társa Kft. sertéstelepén, a Baranya megyei Kisherenden.
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
Hello, röfik: veszélyben a teljes magyar sertésállomány
Több jel utal arra, hogy a sertéspestis régebben megjelent Magyarországon, noha a hatóság tagadja ezt. Ám nehezen elképzelhető, hogy a betegség megállt a magyar határnál. Az, hogy eddig nem volt regisztrált eset a Fidesz-közeli vállalkozóknak is jól jött.

Csak úgy beugrott

Az eddigi tapasztalatok szerint – ha az emberi tényezőt kihagyjuk – a sertéspestis évi 50-100 kilométert terjed a fertőzött vaddisznók miatt. Magyarország volt ezek szerint a kivétel, de csak 2018. április 23-ig. Ekkor jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium, hogy a NÉBIH laboratóriuma két nappal korábban az afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki egy Heves megyei vaddisznóból származó mintán.

A legfrissebb hírek szerint április 21. óta összesen hét tetemnél mutatták ki a kórokozót, a hatóságok fokozott figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, készenlétben állnak, megtették a szükséges óvintézkedéseket.

Az afrikai sertéspestissel kapcsolatos intézkedések térképre vetítve a NÉBIH honlapjáról:

NÉBIH

Ennél több hír azonban sem a sajtóban, sem a NÉBIH információs oldalán nincs. Kérdés pedig lenne. Az illetékes szervek a hivatalos mondatokat ismétlik, független szakértők nem nyilatkoznak, ezért ha válaszokat akarunk, maradnak a feltételezések, a laikus „hiszem is, meg nem is” hozzáállását a kétkedés váltja.

Repülő disznó?

A kórt eddig mind a hét esetben vaddisznóban mutatták ki. Heves azért nem az ország közepe, de területe nem is érintkezik a határral, sőt jókora távolságra fekszik a potenciális veszélyforrásnak számító Ukrajnától és Romániától. Hogyan került hát oda, vaddisznók közelébe a vírus megyényi területeket átugorva? Madarak kizárva, ha fertőzött húst is esznek, nem terjesztik az ASP-t.

A lehetőségek:

  • valaki fertőzött vaddisznót/tetemet hozott be és engedett el/tett le a megyében.
  • Egy vagy több beteg disznó átkelt a határon, és lélegzetvétel, ürítés nélkül elszaladt Hevesig.
  • Esetleg átrepült.
  • Fertőzött élelmiszermaradék került ki a vaddisznók életterébe.
  • Ukrán vagy román vendégmunkás szabadságáról hazatérve valahol az M3-ason kihajította fertőzött húsból készült párizsis szendvicsét, amit egy gyanútlan vaddisznó takarított el.

Kidobott élelmiszer

Utóbbi két lehetőség egyébként még tényleg a legvalószínűbb, jelesül hogy a vírus külföldről illegálisan behozott kolbászban, szalonnában, egyéb sertéstermékben, szennyezett élelmiszerben bujkálva érkezett, majd a hulladékkal került a természetbe – a gyanú szerint ez történt Csehországban. Ott feltételezhetően egy kórházi mosoda ukrán munkásai révén került a hulladékba fertőzött szalonna. Azaz Nagy István majdani agrárminiszter meghallgatásán a módozatot eltalálhatta, amikor arról értekezett, eldobott szendvics lehet a sertéspestis hazai föltűnésének hátterében, noha az megfejthetetlen, miért látott a politikus migránskezet a hajítás mögött.

Lehetne még tovább ötletelni, de lássuk be, megerősített, hivatalos információ hiányában minden lehetőség marhaság. Nehezen hihető, hogy Borsod-Abaúj Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg tiszta, Hevesben pedig pusztulnak a malacok. Legjobb esetben is látnunk kellene a vonalat, vonalakat vagy sávokat, ahogy a kór a határtól a belső megyébe jutott.

Vagy létezik logikus, hihető és bizonyítható magyarázat, amivel a járványügyi nyomozásra hivatkozva a hivatalos kommunikáció mindmáig adós, vagy egyszerűen eltitkolják előlünk, hogy más megye is érintett.

Előbbiben reménykedve kérdeztük meg a NÉBIH-et: honnan, hogyan, milyen úton jutott a sertéspestis Heves megyébe, miként kerülhette ki a határmenti megyéket? Az úgynevezett járványügyi nyomozásnak ezekre megoldást kell találnia.

Természetes úton nem jöhetett

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal válaszában azt írta: Feltehetően illegálisan behozott, felelőtlenül eldobott, sertéshúst is tartalmazó élelmiszer okozhatta a Heves megyében talált vaddisznóknál a fertőzést.” A NÉBIH szerint csekély az esély arra, hogy vaddisznók hozták be, mivel  még a szomszédos Szlovákiában sem állapították meg a betegséget. Arra a felvetésre, hogy Ukrajnából vagy Romániából érkező élelmiszerekkel hogyan juthatott be a sertéspestis, így feleltek: „Az állategészségügyi hatóság szorosan együttműködik a határállomásokon dolgozó szakemberekkel, szervezetekkel. A poggyászok ellenőrzése folyamatosan zajlik, de ez nem nyújt 100 százalékos garanciát. Az utazók felelősségteljes magatartása elengedhetetlen az ASP megelőzésében. Sajnos az a szomorú tapasztalat, hogy e téren vannak hiányosságok. Az elmúlt hónapokban rendszeresen kellett élelmiszert elkobozni a határállomásokon.”

A NÉBIH arról tájékoztatta lapunkat, hogy a nyomozás egyelőre folyamatban van, a legfontosabb feladat pedig annak megelőzése, hogy a betegség a házi sertésekre is átterjedjen, másrészt a betegség „helyhez kötése”, azaz a vaddisznó állományban való terjedésének lassítása.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: MTI/Kovács Attila)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2012. február 7.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér 2B terminálja, ahol „bud:terminal 2b” feliratot helyeztek el. A Budapest Airport megújult arculatának megfelelõ jelzések nemzetközileg is könnyen értelmezhetõek, mert a magyar fõváros repülõterének IATA (International Air Transport Association, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) kódja: BUD. Ez a hárombetûs reptéri kód szerepel a feladott poggyászok címkéjén, a repülõjegyen és a beszállókártyán is.
MTI Fotó: Földi Imre
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.