Több cikkünkben leírtuk már, hogy a jövő nagy felfedezései, a „nagy ugrások” egyre inkább a tudományágak összefogásából születnek majd.
Ennek fényében a történelem vagy akár csak Árpád-házi királyaink iránt érdeklődő laikusok számára is robbant a bomba az archeogenetika területén: egy magyar-német kutatócsoport „sikeresen azonosította az Árpád-háziak DNS-ét”.
Az eredményekről Kásler Miklós, a kutatást irányító Országos Onkológiai Intézet főigazgatója számolt be. A vizsgált minták a ma a Mátyás-templomban nyugvó királyi pár csontjaiból származnak, akiket a tudományos konszenzus III. Bélának, és feleségének, Châtillon Annának ismer el.
A csapat eddig napvilágot látott eredményeit összefoglalva:
- Sikeresen definiálták III. Béla apai ági (Y-kromoszomális) profilját, ez alapján lehetőség nyílik a dinasztiához kötött további maradványok azonosítására.
- Az eredeti temetkezési helyen a király mellett fekvő férfit Béla édesapjaként, II. Gézaként, vagy nagyapjaként, II. (Vak) Bélaként azonosították.
- Az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.
- Ha lesz rá forrás, a DNS-ek részletesebb vizsgálata választ adhat az Árpádok eredetére is.
A munka nemzetközi összefogással folyt, és az archeogenetika világszerte elismert szakértői is részt vettek benne a göttingeni egyetemről, így az eredmények megkérdőjelezhetetlenek – mondta Kásler Miklós.
Vannak azért kérdőjelek
Óriási lehetőségeket rejtő hatalmas áttörésnek hangzik főleg úgy, ha tudjuk: Árpád-házi királyaink maradványai – igaz, nagy becsben tartva, ám – nemzeti pantheon helyett összekeverve hevernek több ládában egykori temetkezésük helyén, a székesfehérvári emlékhelyen.
Számos csontot ismerünk, amely mint egy zárt ajtó rejti titkát, hogy akár Árpád leszármazottjától is származhat. A DNS-sel most találtunk egy kulcsot, amivel kinyithatjuk ezeket az ajtókat, azonosíthatjuk történelmünk első, meghatározó szakaszának uralkodóit.
Bernert Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa szerint a kulcsos, záras hasonlat nem rossz, de még korántsem tartunk itt:
A mostanáig publikált eredmények csak rossz felbontású képet nyújtanak és mára elavult módszer használatára utalnak, ami alapján csak kizárni lehet leszármazási utakat, azonosítani nem. Magyarán a segítségével egy kérdéses csontmaradványról nem állapíthatjuk meg, hogy az illető Árpád-házi volt-e, csak annyit jelenthetünk ki, hogy lehetett-e közeli felmenője vagy leszármazottja III. Bélának.
Nem mindegy. Fenti példánknál maradva ez a kulcs egyetlen zárat sem nyit ki, legfeljebb annyit árul el, melyikkel nem érdemes próbálkozni. Az antropológus szerint a bejelentés nem szenzáció, de ha maradt még használható minta, és a kutatás sem áll le, tovább lehet lépni.
A finnugor nem embertípus
Óvatosan kell kezelni azt a kijelentést is, miszerint a vizsgálat alapján az Árpád-ház tagjai eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek. Sőt, mondjuk úgy, ez a kijelentés értelmezhetetlen. A finnugor egy nyelv, az ide tartozó népcsoportok is mind eurázsiaiak: kicsit olyan, mintha egy tárgyat akarnánk egy fogalommal összehasonlítani azonos szempontok szerint. Illetve:
Mit is zártunk ki az eurázsiai eredettel? Azt, hogy az első magyar uralkodóház nem Afrikából származik, de ezt eddig is tudtuk
– fogalmaz a 24.hu-nak Bernert Zsolt.
Félreértés ne essék, nem az eredményeket akarjuk földbe döngölni, az archeogenetika, mint friss tudományág ezzel a lépéssel is nagyon komoly eredményt hozott. Arról van szó, hogy a mai tudomány ennél jóval többre képes, és egyelőre a laikus közvélemény túlzott lelkesedése is inkább hurráoptimizmus.
Archimedesi pont
A hurráoptimizmus távol áll dr. Szabados György történésztől is, ám ő bizakodóbb. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum szakértőjét azért kerestük meg, mert kíváncsiak voltunk, hogyan értékeli a felfedezést a történettudomány, illetve milyen eredmények várhatók segítségével a jövőben?
Véletlenül sem akarván antropológusok és genetikusok szakterületére tévedni, a napvilágot látott információk alapján az eredményt a történettudomány szemszögéből vizsgálva úgy véli:
Az 1848-as feltáráskor a III. Béla jobbján talált férfit például eddig is a király felmenőjének tartották, ez most bizonyosságot nyert, és a család férfi vonalának továbbvitele számos lehetőséget rejt akár most, akár a módszer pontosítása után.
Vácott I. Gézának, III. Béla ükapjának feltételezett csontjait találták meg, az erdélyi Egresen II. András, Béla második fiának sírját vélték feltárni ugyancsak a közelmúltban. Itt a lehetőség, hogy természettudományos módszerekkel támogassuk meg vagy vessük el az eddigi eredményeket
– mondja Szabados György a 24.hu-nak.
Tizenhat király maradványai
A székesfehérvári csontok alapos vizsgálatával a magyar királyi emlékhely is megszülethetne, avagy újjászülethetne, hiszen nagyon illusztris társaságot ölel fel a számos csontmaradvány. Jelen tudásunk alapján 16 királyunkat temették Fehérvárra, ebből két eset bizonytalan:
- I. (Szent) István (†1038)
- I. (Könyves) Kálmán (†1116)
- II. (Vak) Béla (†1141)
- II. Géza (†1162)
- III. István (†1172 – Esztergomban vagy Székesfehérvárott nyugszik)
- II. László (†1163)
- IV. István (†1165)
- III. (Nagy) Béla (†1196 – ő ma már a budai Mátyás-templomban nyugszik)
- III. László (†1205 – Székesfehérvárott vagy Egerben nyugszik)
- I. (Anjou) Károly Róbert (†1342)
- I. (Anjou) (Nagy) Lajos (†1382)
- Habsburg Albert (†1439)
- I. (Hunyadi) Mátyás (†1490)
- II. (Jagelló) Ulászló (1490) (†1516)
- II. (Jagelló) Lajos (†1526)
- I. (Szapolyai) János (†1540)
Elméletben, mert a gyakorlatban az azonosítás még akkor is komoly problémákat okozna, ha minden királyunk csontjai meglennének, már csak az azonosítás lenne hátra.
A nehézségeket négy temetés példázza a XII. század közepéről: II. Béla 1141, II. Géza 1162, II. László 1163, IV. István 1165. Mindannyian 32 esztendős koruk körül hunytak el, egy apáról és három fiáról van szó, de hogy pontosan melyiküké lehet a III. Béla jobbján nyugvó csontváz, azt egyedül az archeogenetika a mai ismereteink szerint nem bogozhatja ki. Ezért is annyira fontos a tudományágak összekapcsolása, a közös munka.
Az uralkodó nem a nép
Ami a sajtóban megjelentek azon részét illeti, hogy Kásler professzorék eredményei alapján cáfolható az Árpádok „finnugor eredete”, az Szabados György szerint is fogalomkeveredés.
Nincs olyan történeti és genetikai entitás, hogy finnugor. A kijelentés inkább így értelmezhető: az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS sem az Ural vidékére mutat
– fogalmaz a történész.
Végül szót kell ejteni arról, hogy ha meg is fejtjük uralkodóink eredetét, az még nem lesz egyenlő a néptömeg, a magyar etnikum származásával. A dinasztia génállománya is egy nehéz kutatási feladat, ám a tágas eurázsiai síkvidék populációjának feltérképezése az archeogenetika következő, ennél sokkalta hatalmasabb kihívását jelenti.
Kiemelt képünkön III. Béla király sírja a Mátyás-templomban
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI