Tudomány

Sokkal korábban hagyták el felmenőink Afrikát, mint eddig hittük

24.hu
24.hu

2018. 01. 26. 10:12

Kutatók egy csoportja olyan emberi csontot talált Izrael területén, melynél ősibb Homo sapienshez köthető maradvány még nem került elő Afrikán kívül. A felfedezés azt sugallja, hogy felmenőink meglepően korán érkeztek meg Eurázsiába.
Korábban a témában:

Ősi állkapocscsontra bukkantak az észak-izraeli Miszlija-barlangban – számol be a The Guardian. A maradvány nagyjából 200 000 éves, így jóval idősebb, mint bármely eddigi, Afrika területén kívül azonosított Homo sapiens lelet.

A korábbi genetikai, fosszilis és régészeti adatok mind azt igazolták, hogy az első emberek 60 000 éve érkeztek meg Eurázsiába. Az utóbbi időkben azonban sorra kerülnek elő azok a bizonyítékok, melyek ellentmondanak az eddigi elméletnek.

Miszlija azt jelenti, hogy a modern emberek nem 100 000 éve, hanem 200 000 éve hagyták el Afrikát

– mondta Iszrael Herskovic, a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa és a csapat vezetője. A szakértő szerint a felfedezés alaposan átírja a fajunk evolúciójáról kialakított képet.

Az izraeli kövület azt sugallja, hogy a Homo sapiensek több hullámban érkeztek meg Eurázsiába. Nem lehetetlen, hogy a közel-keleti emberpopulációk más helyi csoportokkal is keveredtek.

A jól konzerválódott felső állkapocscsonthoz nyolc fog tartozik. Bár a fogak valamivel nagyobbak a megszokottnál, a kutatók tanulmányukban azt írják, a lelet a Homo sapiens jellegzetességeivel rendelkezik. A maradvány közelében különböző kőeszközöket is találtak, melyek alapján a barlang lakói kifinomult vadászok voltak.

Miszlija-barlang (kép: Rolf Quam)

A leletek szénizotópos elemzése azt mutatja, hogy az állkapocs és a tárgyak 177 000 – 194 000 évesek. A klimatikus modellek szerint az érintett időszakban a Közel-Kelet több periódusban is nedves és lakható volt.

Herskovicék úgy vélik, hogy a régió a korszakban egyfajta kereszteződés lehetett, ahol a különböző emberfajok találkozhattak. A genetikai elemzések már korábban igazolták, hogy őseink más embertípusokkal is keveredtek, az új felfedezés pedig azt sugallja, hogy ez a keveredés már nagyon korán megkezdődött.

Az ú leletek az érintett embercsoport sorsáról is árulkodnak. A modern populációkon végzett genetikai analízisek szerint minden mai ember egyetlen csoporttól eredeztethető, melynek tagjai nagyjából 60 000 éve szóródtak szét. Ez azt jelenti, hogy a Miszlija-barlang lakóinak napjainkban nem élnek leszármazottai.

Úgy tűnik, hogy a korai eurázsiai populáció sikertelen volt, és a vonal végül kihalt. Igaz, az sem lehetetlen, hogy a csoport genetikai nyomait végül egy később érkező populáció nyelte el.

(Kiemelt kép: Rolf Quam)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.