Tudomány
Cave dwellers gathered around a campfire

Átírhatja az emberiség történetét egy ősi kínai koponya

24.hu
24.hu

2017. 11. 16. 08:50

Kutatók egy csoportja egy 260 000 éves koponyát, a dali ember maradványát elemezték. A koponya sok szempontból hasonlít a legkorábbi ismert Homo sapiens leletekre, igaz, ezen maradványoktól igen távol került elő.
Korábban a témában:

Az 1978-ban felfedezett dali ember különlegessége a lelőhelye. A koponyához hasonló maradványok eddig csak Marokkóban kerültek elő, a dali embert azonban Afrikától igen távol, a közép-kínai Senhszi tartomány területén találták meg. Éppen ezért a koponya arra utal, hogy a modern emberek felmenői nem kizárólag Afrikában jelentek meg, hanem a Föld egyéb pontjain is.

Napjainkban a legelfogadottabb elmélet szerint a Homo sapiens megközelítőleg 200 000 éve alakult ki Afrikában. A rendelkezésre álló régészeti adatok alapján azok, akikben nem mutatható ki a tiszta afrikai eredet, egy adott Homo sapiens populációtól származnak. Ez a csoport 120 000 éve hagyta el Afrikát.

Amikor a kutatók azonosították a dali koponyát, először azt hitték, hogy egy másik emberi fajhoz, a Homo erectushoz tartozik. Ez az ősi rokonunk nagyjából 2 millió éve alakult ki, és egészen 100 000 évvel ezelőttig fennmaradt Afrika, Ázsia és Európa bizonyos részein.

1981-ben aztán Hszincsi Vu, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa felfedezte, hogy több jelentős hasonlóság is van a dali ember és a modern emberek között. A szakértő akkor arra jutott, hogy a Homo sapiens és a Homo erectus egyes DNS-ekben egészen biztosan megegyezett.

Vu elméletét azonban az 1980-as években elutasították. Most, több mint 30 évvel később a szakember a Texasi A&M Egyetem kutatójával, Sheela Athreyával ismét tanulmányozta a koponyát.

Ha csak a marokkói koponyákat találtuk volna meg, de a dali koponyát nem, lenne értelme továbbra is azt hinni, hogy minden modern ember Afrikában fejlődött ki

– mondta Athreya a New Scientistnek.

A szakértő hozzátette, a hasonlóságok azt mutatják, hogy a korai emberek nem éltek genetikailag elszigetelten a világ más részeitől. A kutató szerint a génáramlás többirányú lehetett, így a mai európaiak és afrikaiak egyes vonásai ázsiai eredetűek.

Az új eredmények alapján Vu és Athreya egyenesen úgy vélik, hogy jellegzetességeink egy része Kelet-Ázsiából származik, Afrikába pedig csak később érkezhettek meg felmenőink.

Nem kérdés, hogy a kutatók elképzelése hatalmas szakmai vitát fog kiváltani. Ha azonban újabb bizonyítékokkal is sikerül alátámasztani a hipotézist, úgy komoly hatással lehet az emberi evolúcióról kialakított képre.

(Via: IFLScience, kiemelt kép: estt/Thinkstock)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Cropped image of young couple is lying on bed. Close up of male and female feet. Loving couple is lying on bed under blanket covered by small red paper hearts. Saint Valentines Day.

Minden, amitől jobb lehet a szex

Kommentek

Budapest, 2017. július 29.
A későbbi második helyezett Hosszú Katinka a női 200 méteres hátúszás döntője előtt a 17. vizes világbajnokságon a Duna Arénában 2017. július 29-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.