Tudomány
Cave dwellers gathered around a campfire

Átírhatja az emberiség történetét egy ősi kínai koponya

24.hu
24.hu

2017. 11. 16. 08:50

Kutatók egy csoportja egy 260 000 éves koponyát, a dali ember maradványát elemezték. A koponya sok szempontból hasonlít a legkorábbi ismert Homo sapiens leletekre, igaz, ezen maradványoktól igen távol került elő.
Korábban a témában:

Az 1978-ban felfedezett dali ember különlegessége a lelőhelye. A koponyához hasonló maradványok eddig csak Marokkóban kerültek elő, a dali embert azonban Afrikától igen távol, a közép-kínai Senhszi tartomány területén találták meg. Éppen ezért a koponya arra utal, hogy a modern emberek felmenői nem kizárólag Afrikában jelentek meg, hanem a Föld egyéb pontjain is.

Napjainkban a legelfogadottabb elmélet szerint a Homo sapiens megközelítőleg 200 000 éve alakult ki Afrikában. A rendelkezésre álló régészeti adatok alapján azok, akikben nem mutatható ki a tiszta afrikai eredet, egy adott Homo sapiens populációtól származnak. Ez a csoport 120 000 éve hagyta el Afrikát.

Amikor a kutatók azonosították a dali koponyát, először azt hitték, hogy egy másik emberi fajhoz, a Homo erectushoz tartozik. Ez az ősi rokonunk nagyjából 2 millió éve alakult ki, és egészen 100 000 évvel ezelőttig fennmaradt Afrika, Ázsia és Európa bizonyos részein.

1981-ben aztán Hszincsi Vu, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa felfedezte, hogy több jelentős hasonlóság is van a dali ember és a modern emberek között. A szakértő akkor arra jutott, hogy a Homo sapiens és a Homo erectus egyes DNS-ekben egészen biztosan megegyezett.

Vu elméletét azonban az 1980-as években elutasították. Most, több mint 30 évvel később a szakember a Texasi A&M Egyetem kutatójával, Sheela Athreyával ismét tanulmányozta a koponyát.

Ha csak a marokkói koponyákat találtuk volna meg, de a dali koponyát nem, lenne értelme továbbra is azt hinni, hogy minden modern ember Afrikában fejlődött ki

– mondta Athreya a New Scientistnek.

A szakértő hozzátette, a hasonlóságok azt mutatják, hogy a korai emberek nem éltek genetikailag elszigetelten a világ más részeitől. A kutató szerint a génáramlás többirányú lehetett, így a mai európaiak és afrikaiak egyes vonásai ázsiai eredetűek.

Az új eredmények alapján Vu és Athreya egyenesen úgy vélik, hogy jellegzetességeink egy része Kelet-Ázsiából származik, Afrikába pedig csak később érkezhettek meg felmenőink.

Nem kérdés, hogy a kutatók elképzelése hatalmas szakmai vitát fog kiváltani. Ha azonban újabb bizonyítékokkal is sikerül alátámasztani a hipotézist, úgy komoly hatással lehet az emberi evolúcióról kialakított képre.

(Via: IFLScience, kiemelt kép: estt/Thinkstock)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.