Tudomány

Ez az a hideg, amit képtelenség túlélni

Ha egy kabátba, sálba, sapkába burkolózó budapesti hirtelen Jakútföldön találná magát, kevesebb mint 15 perc alatt halálra fagyna. Az ott élők sem bírnák sokkal tovább a szabadban.

A Kárpát-medence közepén, jól fűtött helyiségben ülve elképzelhetetlen a Kelet-Szibériában előállt, csontig hatoló hideg: Jakútföldön -67 fokot mutatnak a hőmérők. A helyiek persze hozzá vannak szokva a kemény mínuszokhoz, a gyerekek -40 fokban még simán elgyalogolnak az iskolába.

Most viszont szünetet rendeltek el, a hatóságok felszólították a lakosokat, ne engedjék utcára a gyerekeket, lehetőleg mindenki maradjon otthon, fűtött térben. Az interneten pedig beindult a mémgyár, lefagyott szempillák, meztelenül a hóban ordibáló, termálvízbe ugráló emberek, szóval terjednek a virálvideók és fotók a hideg mókás oldaláról.

Az egyetlen esély: menni

Az érem másik oldala viszont halálos, még a sokat látott helyiek számára is: a hétvégén öten indultak lerobbant autójukból a közeli farmra segítséget kérni. Hárman érkeztek meg, két férfi meghalt. Az emberben felmerül a kérdés: én mit tettem volna? Egyáltalán, mit lehet tenni ilyen helyzetben? Bár a pontos körülményeket nem ismerjük, de a szakértő válasza általánosságban nagyon lesújtó: gyakorlatilag semmit.

Nekünk azt tanácsolják, mindig legyen tele az autó tankja, járjon a motor, így melegben várhatjuk meg a mentőegységeket. Nyilvánvaló, hogy Szibéria járatlan útjain ez nem opció, főleg ha esetleg az autó motorja sem működik. Menni kell.

A tűz nem segít

Laikusként egyből tábortüzet látunk, ami melegít, és talán észre is veszik, de kiderül, nem jó ötlet:

Hacsak nem egy »tüzép telep« mellett állunk, ahol halmokban fekszik a száraz, hasogatott fa, nem érdemes tűzgyújtással próbálkozni. Még erdőben sem

– mondja a 24.hu-nak Polgár Péter, a Túlélőiskola vezetője.

Jakutföld
Fotó: Bolot Botchkarev/Sputnik

A -67 fok már az a tartomány, ahol speciális öltözet nélkül az ember halálra fagy, mire összegyűjti az ágakat, megtisztítja a hótól, a gyufa is nehezen gyullad ilyen hidegben, a feltehetően nedves ágak lassan kapnak lángra… Túl sok értékes idő vész el.

Lélegezni csak orron keresztül

A mozgás működik egy darabig, de felemészti a szervezet energiáit, hosszabb távon nem akadályozza meg a fagyást. Mégis menni kell, az életveszélyes küldetés esélyeit olyan „apróságok” növelhetik, mint hogy az illető mikor evett utoljára, mennyire volt zsíros, energiadús az étel, mennyire fáradt vagy kipihent, illetve milyen környezetből jött.

Egy jól fűtött szobából, autóból kilépve testünk fel van töltve, a ruha egy darabig képes megtartani a szükséges hőt. Ám aki már eleve fázott kicsit, sokkal hamarabb kihűl. Ha lehetőség van rá, enni kell, akár a zsebben talált csokit, tisztán zsírt, bármit, ami energiát adhat.

És a veszély nemcsak kívülről fenyeget, de a belélegzett levegő belülről is hűt, ami sokkal ártalmasabb, mint laikusként gondolnánk. Polgár Péter két alapszabályt említ:

  • Csak orron keresztül szabad lélegezni, a szájon át beszívott levegő jócskán felgyorsítja a kihűlést.
  • Borítsunk a fejünkre pokrócot, törülközőt, lazán a sálat: a lényeg, hogy a kilélegzett hő megmaradjon kicsit, felmelegítse a beszívott levegőt.

Negyedórát maradnánk életben

Szibéria lakói nyilvánvalóan hozzá vannak szokva a számunkra már extrémnek számító hideghez, és mind ruházatukban, mind szokásaikban alkalmazkodnak. Mínusz 67 fokban viszont számukra is egyetlen nyerő stratégia létezik: fűtött helyiségben maradni. Ez a hideg már túl van azon, amit ember akár a legjobb ruházatban is hosszabb távon képes kibírni.

Nyilvánvalóan nem életszerű, hogy egy januári reggelen valaki Budapesten lemegy kutyát sétáltatni, a következő percben pedig Jakútföldön találja magát, de azért eljátszottunk a gondolattal, és feltettük a kérdést szakértőnknek: mi lenne, ha? A kutyasétáltatást pedig azért választottuk, mert olyankor jobban felöltözünk, mint ha csak munkába indulnánk.

Ilyen öltözetben az ember kevesebb mint 15 perc alatt fájdalomig fagy. Először a végtagok fáznak, majd fájni kezdenek, végül elfagynak úgy, hogy nem érezzük őket. Minden lépés kínszenvedéssé, a mozgás görcsössé válik, majd az illető teljesen mozgásképtelenné válik, és azzal vége. Szűk negyedóra

– fogalmaz Polgár Péter.

Fotó: Dean Conger/Corbis via Getty Images

Hipotermia

Ez a hipotermia jelensége, a szervezet a létfontosságú belső szerveket próbálja melegen tartani a végtagok kárára, majd ahogy fogy az energia, a test lassan kihűl. Négy fokozata van:

  1. stádium: libabőr, didergés, remegés, sápadt bőr;
  2. stádium: fáradékonyság, szótlanság, lassuló légzés és pulzus, hideg tapintású bőr, fájdalomérzet csökkenése, közömbösség, a remegés megszűnik;
  3. stádium, a maghő itt már 30 Celsius-fokra csökken: zavart beszéd, kékes-lilás bőr, gyengült vagy hiányos reflexek, izommerevség, eszméletvesztés, kritikus légzés- és pulzusszám, kamrafibrilláció;
  4. stádium, amikor a maghő 28 Celsius-fok alá csökken: klinikai halál

Miért van ott ilyen iszonyatos hideg?

Bárki csuklóból dobja, hogy Szibériában télen jégszekrény sem kell a kamrába, de azért ezek a mínuszok már ott sem mindennaposak.

A területet 40-60 centiméter hó borítja, és a hónapok óta sötétbe burkolózó északkeleti tájakról érkeznek fölé a légtömegek. Magyarul a légáramlás az átlagosnál hidegebb levegővel árasztja el a térséget, a szokottnál is vastagabb hótakaró pedig még tovább növeli a kisugárzást

– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus.

A lényeg tehát, hogy átmeneti állapotról van szó, mondhatjuk úgy is, egyes időjárási tényezők együttállása okozza az extrém hideget, ami egyébként lassan Kína északkeleti csücske felé húzódik.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik