Tudomány
In this TV grab, Chinas latest manned space capsule docked with the lab, the Tiangong-1 in space, 13 June 2013.

Chinas latest manned space capsule docked with an orbiting space station Thursday (13 June 2013) and the three astronauts climbed aboard what will be their home for the next week, state media reported. Automated controls guided the Shenzhou-10s docking with the space lab, the Xinhua News Agency said. After entering the space lab, the crew exchanged their space gear for blue jumpsuits, Xinhua said. During their 12-day stay at the lab, the astronauts will perform a manual docking exercise and conduct scientific experiments. They will also deliver a series of science lectures part of an outreach to increase the space programs popularity among younger Chinese. The lab, the Tiangong-1, is an experimental space station. In operation for less than two years, it will be taken out of use later this year and replaced by a larger, more durable module by 2020.

Mindjárt ránk zuhan a kínai űrállomás

24.hu
24.hu

2018. 01. 15. 21:04

Heteken belül a Földnek csapódnak a 2016 óta nem működő Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrlabor részei űrszakértők becslései szerint - írja az MTI.
Korábban a témában:

Úgy számoljuk, hogy valamikor március közepe és április közepe között lépnek be a Föld légkörébe

– mondta Holger Krag, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa hétfőn Darmstadtban.

Hozzátette, annak valószínűsége, hogy történik valami a Földön, nagyon, nagyon kicsi.

Óriási az a terület, amelyen beléphet a légkörbe a 8,5 tonnás „mennyei palota” törmeléke: a szakértő szerint a Földet az északi 43 szélességi körtől a déli 43 szélességi körig befogó övezetről van szó, tehát mindegyik kontinenst és óceánt érintheti.

A valószínűség ezen a területen belül szinte mindenütt ugyanakkora, csak az északi és déli pereme van kicsit nagyobb veszélyben. Ide tartozik például Olaszország és Spanyolország

– emelte ki Krag.

Mivel az a nagy régió ilyen sok vizet és pusztaságot magába foglal, kérdéses, megtalálják-e egyáltalán zuhanás után a darabokat, amelyek ráadásul nem egy adott területre érkeznek, hanem 1000-1200 kilométeren szétszóródva.

Krag szerint a labor mintegy 1,5-3,5 tonnányi része túléli a légkörbe lépést, bár nem egy darabban. Nem lehet megmondani, pontosan mikor érkeznek a Földre a Tiankung-1 darabjai, mivel az űrlabor naponta 16-szor kerüli meg a Földet. Még a légkörbe lépése előtt tíz nappal is plusz-mínusz kétnapos eltérés lehet a meghatározásban.

A szakértő szerint évente 70-80 tonnányi űrszemét érkezik a Földre ellenőrizetlenül. Csak 3-4 évente van köztük valami nagyobb darab is, mint amilyen most a Tiankung-1.

Kína 2011 szeptemberében bocsátotta fel első űrlaboratóriumát, a Tiankung-1-et az űrbe, ahol az űrlabor az évek során hat kapcsolódási manővert hajtott végre a kínai Sencsou-űrhajókkal. Alig másfél hónappal a fellövés után sikeresen összekapcsolódott vele a Sencsou-8 ember nélküli űrhajó. A Sencsou-9 2012 júniusában három űrhajóssal a fedélzetén szintén sikeresen kacsolódott hozzá, automata üzemmódban és kézi dokkolással. Egy évvel később a Sencsou-10 űrhajó szintén három kínai űrhajósával, köztük az első nővel, többször is összekapcsolódott a Tienkung-1-gyel.

2016 óta már a Tiankung-1 utódja is a Föld körül kering. Az új kínai űrlaborban az ott dolgozó két asztronauta hosszabb időt tölthet, mint a korábbi modellben. A Tiankung-2-nek nagyobb a tárolókapacitása és ez az első, amely újratankolható.

A laborok feladata, hogy előkészítsék a tervek szerint 2022-ben elkészülő kínai űrállomás építését és üzemeltetését. Amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) várhatóan 2024-ben befejezi működését, Kína lesz az egyetlen nemzet, amely állandó állomással rendelkezik a világűrben. A kínai űrállomás a maga 60 tonnájával lényegesen kisebb lesz, mint a 240 tonnás ISS. A rövid távú missziók esetében hatfős legénységnek ad majd otthont, a hosszabbakhoz háromfősnek. Korábbi hírek szerint az űrállomás 60 négyzetméteres lesz, központi, 18,1 méteres modulja 20-22 tonnát nyom majd. Ehhez csatlakoztatnak két független laboratóriumot.

Kína 2003-ban a világ harmadik országaként bocsátott önerőből embert az űrbe, s azóta is igen gyors ütemben fejleszti űrprogramját.

Kiemelt kép: Europress/AFP

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.