Tudomány
Budapest, 2013. január 11.
Philips Brilliance típusú 256 szeletes CT-berendezéssel vizsgált szív háromdimenziós képét mutatja egy orvos egy számítógép monitorán a fővárosi Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2013. január 11-én. A felnőtt szívátültetés magyarországi központja első helyen végzett az Év kórháza-díj szavazáson. A Házipatika.com által nyolc éve alapított Év kórháza-díj odaítéléséről maguk a betegek dönthettek egy két hónapon át tartó internetes szavazáson, amelyen az állami finanszírozással működő fekvőbeteg-intézményeket értékelték. Öt kategóriában szavazhatott a közönség.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Hároméves gyerek szívét kaphatja egy újszülött

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 01. 13. 11:00

Magyarországon a gyerekek egy százaléka születik olyan komoly szívproblémával, amin csak a műtét segíthet, és évente nyolcan kapnak új szívet. Dr. Prodán Zsolt gyermekszívsebész munkatársaival évente kis életek százait menti meg.
Korábban a témában:

A hazai médiában igen gyenge visszhangot vert a nagy orvosi bravúrral végződő eset, amikor egy leicesteri baba szíve a testén kívül fejlődött ki, túlélésére tíz százalék esélyt adtak. Szülei nem voltak hajlandók elvetetni amikor erre még lehetőség nyílt volna, és az idő, illetve a Vanellope Hope névre keresztelt kislány ereje, kitartása őket igazolta.

November 22-én császármetszéssel segítették világra, 50 perc múlva pedig megkezdték a műtétet: teljes volt a siker, a rossz helyre került szívet sikerült „visszatenni” a mellkasba.

A leicesteri eset nem egyedülálló, Virszavija Borun immár hét éves, ennyi ideje él testén kívül dobogó szívvel:

Kevés a csomagolópapír

Miből adódik ez a fura rendellenesség? Először is erről kérdeztük Dr. Prodán Zsolt gyermekszívsebészt, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjának főorvosát.

Nagyon leegyszerűsítve és sarkítva képzeljük el a magzati fejlődést úgy, hogy az asztalra leterítünk egy csomagolópapírt, majd különböző holmikat pakolunk rá, a végén pedig ráhajtjuk a papírt, becsomagoljuk. Számos hibalehetőség adódik, például túl kevés a csomagolóanyag, nem tudjuk rendesen leragasztani vagy olyan ügyetlenül helyeztük el a tárgyakat, hogy egy-egy darab „kilóg”.

Hasonlóan épül fel a magzat is az anyaméhben: a későbbi bőr, a testet lezáró szövetek a csomagolópapírhoz hasonlóan kezdetben “kiterítve” lebegnek a magzatvízben, a mellkas és hasfal  ráborul később a belső szervekre, zsigerekre, majd a fejlődés bizonyos szakaszában az egész bezárul.

Legtöbbször a hasüregben szokott probléma fellépni, olyankor a belek türemkednek ki,de előfordul a mellkasnál is, ezt nevezzük mellkasfal-záródási rendellenességnek. Életveszélyes állapot: könnyen megtörhetnek a szívbe futó erek, illetve a »testen kívül dobogó« szív apró fizikai ingerekre is ritmuszavarral reagálhat. Ráadásul gyakran társul hozzá egyéb szívhiba is

– magyarázza a 24.hu-nak Prodán Zsolt.

Nagyon kényes szerv, nem véletlen, hogy a szervezet olyan tökéletes védelemmel látja el a külső behatások ellen, mint a bordák páncélja. Egyértelmű, hogy amint van rá lehetőség az ilyen beteget meg kell műteni, a szívet vissza kell juttatni a védett üregbe. Amennyiben ez sikerül – példa rá a leicesteri eset – a páciens a továbbiakban teljesen normális életet élhet.

Nekünk egy ritka eset, neki 100 százalék

Magyarországon a gyermekek egy százaléka küzd veleszületett szívhibával. Prodán doktor komoly külföldi tapasztalatokkal, a legnevesebb nyugat-európai és amerikai szívtranszplantációs központok meghívásainak nemet mondva tért haza 2011-ben más kollégakat is hazahozva, hogy a budapesti központban dolgozzon, illetve részt vegyen a 2007 óta működő hazai gyermekszív-transzplantációs és –műszív program fejlesztésében.

Kívülállóként talán kevés az egy százalék, de az érintettet hogyan is érdekelné a statisztika, számára a saját 100 százalékot jelent. Nekünk pedig minden ember, minden élet fontos

– fogalmaz a főorvos.

Ha beteg gyerekekről, főleg életveszélyes állapotban lévő kicsikről van szó, az ember szíve mindig összeszorul, a szívproblémák pedig a köztudatban különben is kilátástalannak tűnnek – erről később még lesz szó. Most csak annyi, hogy a születési rendellenességek többsége a szívet érinti, ahogy Prodán Zsolt fogalmaz: „a ritkán belül a leggyakoribb”.

Budapest, 2007. október 25.
A 7 éves Balázs szívátültetési műtétje a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben. Bejelentették, hogy jó általános állapotban van az a hétéves kisfiú, akin október 18-án, az országban elsőként végeztek gyermekszívátültetést. 
SZABADON FELHASZNÁLHATÓ FELVÉTEL!
MTI Fotó: -
Fotó: MTI

Műszív és új szív

Itt a helye, hogy eloszlassunk egy hamis illúziót, miszerint a koraszülés manapság nem probléma, a jól felszerelt kórházakban az akár fél kilósan világra jött baba is biztonságban van. Ez még normál esetben sem teljesen igaz, de veleszületett rendellenesség mellett egyenesen hamis: az ilyen koraszülött életesélyei exponenciálisan csökkennek a testsúllyal.

Nézzük hát, mivel kell az orvosoknak nap-mint nap megküzdeniük a gyermek- és csecsemőszívsebészeti osztályokon, és gondoljunk bele, az újszülött szíve körülbelül diónyi méretű.

  • Magyarországon is mentettek már meg testen kívüli szívvel született babát;
  • A magzati keringés három “váltója” közül nyitva marad valamelyik
  • Lyuk a kis- és nagynyomású üregek között;
  • Rendellenes szűkületek;
  • Billentyűproblémák;
  • Ritmuszavarok;
  • Szívüregek nem fejlődnek ki rendesen, azaz funkcionálisan közös kamra alakul ki;
  • A szívizmokat érintő betegségek, ahol a páciens esetenként szívtranszplantációra szorul, műszívet kap.

A laikus számára nyilvánvalóan ez utóbbi a legdermesztőbb, de előtte apró kitérő. A műszív nagyon röviden a szív egyes részeinek vagy egészének munkáját helyettesíteni képes szerkezet, elhelyezhetik a mellkasban vagy a testen kívül is. Gyerekeknél csak átmeneti megoldásként szolgál addig, amíg a megfelelő donorszív elérhetővé válik.

Ha csak a szívbeteg

Magyarországon tíz éve végeznek szívátültetést gyerekeken, évente átlag nyolc ilyen műtétet végeznek nagyon jó eredménnyel, és a gyakorlat azt mutatja, minden rászoruló hozzájut a megfelelő donorszervhez.

Ha „csak” a szív beteg, a transzplantáció működik. Ha egyéb problémák is fennállnak – elsősorban mitokondriális betegségek – a beavatkozást nem lehet végrehajtani, a páciens menthetetlen. Ám még ideális esetben is sötét felhőként tornyosulnak a szívsebész szavai:

Szívátültetéssel meg lehet menteni valakit az életnek, de gyógyult soha nem lesz.

A beteg immunrendszerét élete végéig el kell nyomni, nehogy harcba kezdjen az új szerv ellen, folyamatos gyógyszeres ellátásra szorul, soha nem kerülhet ki az őt kezelő csapat látóköréből – itt írtunk róla bővebben:

Female hand holding human heart model in front of body with white shirt. The heart pumps the blood through our whole body, it's a vital organ. This model has the real size of a person's heart and is used in high school for education to learn pupils or teenagers about biology and science.
Az orvos, aki dönt róla: melyik magyar kapjon új szívet
A szív öt órát él a testen kívül, igazi kincs, tehát legfeljebb ennyi idő alatt kell eldönteni, ki kapja. Hazánkban hetente ültetnek be új szívet, pedig gigászi munka a műtét. Mégis: ha a beteg elhagyja gyógyszereit, 2-3 héten belül meghal.

Nagyobb lehet, kisebb nem

Gyerekek, csecsemők esetén az egész folyamat más, mint ha felnőttekről van szó: részben könnyebb, más oldalról nehezebb velük. Felnőtteknél például alapvető követelmény, hogy a donor és a recipiens (befogadó személy) közti súlykülönbség ne legyen több 10-15 százaléknál. Gyerekeknél tágabbak a határok:

Nem tehetünk kis pumpát nagy gyermekbe, fordítva viszont már tágabb a mozgástér: a határ lefelé itt is 15 százalék, de felfelé már 100. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy újszülött megkaphatja egy akár  3 éves szívét

– fogalmaz Prodán Zsolt.

A csecsemők speciális területet jelentenek: más a technika, kevesebb a donorszerv és megesik, hogy a recipiens erei máshol találhatók. Ezeket át kell kötni, a szívátültetés mellett érrendszeri plasztikára is szükség van. Mindenképpen pozitívum viszont, hogy az újszülöttek immunrendszere még éretlen, kisebb eséllyel löki ki az új szervet. Szaknyelven úgy mondják: jobb az immunbefogadó képességük.

Postoperative care. Mother caring and helping her new born child after heart surgery.
Fotó: Thinkstock

Haldoklóból versenyautó

Az élethosszig tartó gondozás, gondoskodás érdekében itt értelemszerűen a családdal kell kooperálni, ami kissé bonyolíthatja a dolgot, és fel kell készülni a serdülőkorra. A felnőtté válás éveiben könnyen és gyorsan változik az ember hozzáállása bármihez, különös figyelmet igényel, hogy a kamasz éppúgy tartsa az előírásokat, mint korábban.

A legszebb talán az egészben – azon túl persze, hogy sikerült megmenteni egy kis életet – az, hogy  drámai az eredmény, ami nem kis mértékben doppingolja a transzplantációs csapatot.

Műtét előtt a gyermek gyakorlatilag szemmel láthatóan haldoklik, utána viszont csúcsteljesítményre kapcsol. Látványosan kezd el fejlődni, gyarapodni, ebből tudjuk a legbiztosabban: nincs már semmi baj. Mint a Forma 1-es autó, ami kijön a boxutcából, csúcssebességre kapcsol és megnyeri a futamot

– fogalmaz Prodán Zsolt.

Nem szabad feladni

Végezetül egy ugyancsak pozitív zárógondolat a szívsebésztől. A magyar közvéleményben beidegződés, hogy a szívbeteg menthetetlen. A rákos küzd az életéért, megvan az esélye a gyógyulásra, de “terminális keringési elégtelenséggel” járó szívproblémák esetén a jövő eddig a rövid úton bekövetkező vég volt. Ezt eddig orvos és laikus is ugyanígy tudta. Ma már nem így van.

A tudomány(szívtranszplantáció) és a technika(műszív) fejlődésével, a szakemberek tapasztalataival egyre több szívbetegség és kóros állapot gyógyítható, javítható. Főleg, ha a páciens partner benne, és harcol ő is. Az orvosok soha nem engednek el senkit, a betegnek, családjának, környezetének sem szabad feladnia.

A Spektrum TV-n január 13-án délután 19:05 órakor sorozat indul, amely hat részben mutatja be az orvostudomány érdekes eseteit, többek közt a testén kívüli szívvel élő 7 éves kislányt: „Különleges képességek: csoda vagy tudomány?”

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ebben a percben fordultunk rá az őszre

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.