Közélet

Megrázó, amikor az üres mellkasba bekerül a szív, és elindul

Máté 13 éves, és nem az a szív pumpál benne, amivel született. Külsőleg nem látszik rajta, olyan 13 éves, mint amilyennek lennie kell. Teljes életet él, iskolába és táborokba jár, számítógépezik.

Kilenc hónapos korában kellett először megműteni a szívét, utána úgy tűnt, jól van, rendesen járt is bölcsibe. Négyéves korára azonban kiderült, új szív kell neki, mert azzal, amelyikkel született, nem tud sokáig élni. 2009-ben kapott új szívet úgy, hogy előtte egy évig várt rá. Addig műszív tartotta életben.

Felemelő pillanat, amikor az üres mellkasba beültetjük az új szívet, és az rövid várakozás után elindul. Ez minden alkalommal megrázza az embert

– mondja Ablonczy László, a Gyermekszív Központ főorvosa. Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2007. október 18-án végezték el Magyarországon az első gyermekkori szívtranszplantációt a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjában.

Az új szíves Máté és (jobbra) anyukája Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

A tízéves évfordulón a műtéten átesett gyerekek rajzaiból rendeztek kiállítást, ahol orvosok, nővérek és érintettek (így Máté és anyukája) beszéltek a hazai szívátültetés múltjáról és jelenéről.

Pulzus nélküli élet

Magyarországon 1992-ben végezték el az első felnőtt szívátültetést, akkoriban ez az eljárás gyerekek számára még nem volt elérhető. A 2000-es években fogalmazódott meg az igény, hogy „sok szomorú történet után” itthon is végezzenek gyerekeken szívtranszplantációt.

A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2003-ban döntöttek az eljárás bevezetéséről. Csak négy évvel később kapta meg a centrum az engedélyt, de nem volt véletlen a hosszú várakozás: a transzplantációs gyakorlatra több év a felkészülési idő, külföldi gyakorlatokkal, engedélyeztetésekkel.

A magyar transzplantációs gyakorlatnak nem része, hogy a donor és a recipiens, illetve családjaik találkozzanak. Ezt Ablonczy László azzal indokolta, hogy a két folyamat annyira ellentétes érzelmileg, hogy nem lehet összeegyeztetni. A donációt is külön csapat végzi.

A transzplantációhoz nem csak az előkészületek és a műtét tartozik, a siker kulcsa az utógondozás is – emelte ki Ablonczy, aki egy külföldi példával magyarázta meg utóbbi fontosságát. Amikor Oroszországban engedélyezték a gyermek-szívtranszplantációt, tízből tíz sikertelen volt, mert nem voltak felkészülve az utókezelésre. Magyarországon a központ által eddig végzett 33 gyermek szívátültetés műtétileg sikeres volt, és nem volt olyan beteg, akit a műtétet követő hat hónapon belül veszítettek el. Sajnos előfordult olyan eset, hogy a gyerek később meghalt, de Ablonczy László szerint ez ritka.

Dr. Ablonczy László, a Gyermekszív Központ gyermekkardiológus főorvosa és Dr. Prodán Zsolt, vezető szívsebész főorvosa Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

A szervátültetés másik kulcsfolyamata a beteg keringésének fenntartása a transzplantációig.

A klasszikus medicina felfogása az, hogy akinek megáll a keringése, elment közülünk. A modern orvoslásban viszont lehetséges a pulzus nélküli élet

– ezt már Prodán Zsolt, a Gyermekszív Központ vezető szívsebész főorvosa fejtette ki. A gyerek-szívtranszplantációra főleg igaz, hogy a betegnek sokat kell várnia, amíg lehetőség nyílik az új szívre, a várakozási idő alatt pedig életben kell tartani. Máté egy évig várt új szívre, addig műszívre került. Egy asztal méretű meghajtót kellett mindig utána tolni, de

a legújabb műszív már ceruzaelem méretű.

Ez nálunk még nem, csak Amerikában elérhető, de a külföldi újítások Magyarországra is hamar begyűrűznek. A transzplantációs közösségben a magyarok előkelő helyen vannak, így nem 4-5 év késéssel jutnak el hozzánk a legújabb technikák – magyarázta a főorvos.

A nővér a főnök

Király Katát csak Szuri néninek hívják a szívbeteg gyerekek a Gyermekszív Központban. A transzplantációs nővér az, aki felkészíti a kis betegeket a nagy műtétre (például rengeteg injekciót ad be nekik), de munkája nagy részét az utógondozás tölti ki.

Mély kötődés alakul ki köztünk, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a családdal is.

Fontos, hogy a transzplantációs teamben legyen egy olyan összekötő, aki kapocs a család és az orvosok között. A műtétet végzők ugyanis távolságot tartanak a beteg gyerektől és családjától, hogy döntéseiket hideg fejjel tudják meghozni. A transzplantációs nővér szerepe felértékelődik, mert ő az, aki az orvos felé kommunikálja a beteg és családja igényeit, és szervezi a szűrővizsgálatokat, az utógondozást.

És a szülinapokat, a karácsonyokat, a téli hógolyózást is az osztályon. Máté nevetve idézte fel, amikor havat vittek fel neki a kórterembe, és a lavórban állítottak hóembert.

Sikerült eltalálnom hógolyóval a doktor urat is.

Király Kata, a Gyermekszív Központ transzplantációs nővére Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Ő a főnök – jelezte Ablonczy László Kata jelentőségét a központ transzplantációs csapatában, aminek nemcsak orvosok és nővérek a tagjai, hanem pszichológusok és szociális munkások is.

A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben eddig összesen 41 szívtranszplantációt végeztek el, ebből a sajtóközlemény szerint 33 volt a gyerek. Az élet úgy hozta, hogy időközben a 34. gyereknek is új lehetőséget adtak az életre.

Nyitókép: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik