Tudomány
Cape Town, South Africa

Férfiinfluenza: avagy miért szenvednek jobban a pasik, ha betegek?

Pótó Juli
Pótó Juli

2018. 01. 04. 17:42

Tényleg betegebbé válnak a férfiak ugyanattól a vírustól vagy baktériumtól, mint a nők? Vagy csak nyűgösebbek és jobban elhagyják magukat?
Korábban a témában:

Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy új tanulmány, amely a British Medical Journal című szaklapban jelent meg.

A szerző, Kyle Sue az influenza és a nemek kapcsolatát vizsgáló korábbi kutatások eredményeit összegezve arra a következtésre jut, hogy lehetséges, hogy a férfiakat tényleg jobban sújtja a betegség, mint a nőket. Vagyis szerinte élettanilag igazolható, hogy létezik a man flu, avagy a férfiinfluenza.

A gyengébbik nem

A szakértő alapvetően két dologra alapozza véleményét. Egyrészt az elmúlt évtizedekben több állatkísérlet is azt sugallta, hogy a fertőző betegségek intenzitása a nőnemű egyedekben alacsonyabb, mint a hímekben.

Egy tavaly megjelent tanulmány szerzői például azt figyelték meg, hogy a hím egereknél bakteriális fertőzések esetén jobban lecsökken a testhőmérséklet, mint a nőstényekben, és az előbbieknél a gyulladás tünetei is súlyosabbak.

Forrás: Pixabay

Sue másik fontos érve, hogy a nőknél jobban működik az influenza elleni védőoltás, esetükben ugyanis erősebb helyi és szervezetszintű reakciók jelentkeznek az oltás beadása után. Másrészt az áttekintett statisztikák szerint az influenzás férfiak nagyobb eséllyel kerülnek kórházba, mint a nők.

A szakértők szerint a háttérben a két nem eltérő hormonrendszere állhat: az eredmények alapján Sue és mások is azt állítják, hogy a magasabb ösztrogénszint erősebb immunrendszerrel jár együtt. Ezért lehet az, hogy az emlős fajok nőnemű egyedei könnyebbek leküzdik a fertőzéseket, mint a hímek.

Amikor tehát a férfiak influenzával fetrengenek, nemcsak „megjátsszák”, hogy a halálukon vannak, hanem tényleg betegebbek nőtársaiknál, mondja Sue. De valóban igaza van?

Nemek és fertőzések

A különböző betegségek nemi jellegzetességeinek kutatása új és virágzó ágát jelenti a tudományos vizsgálatoknak, nem kis részben azért, mert csak a legutóbbi évtizedekben kezdtek tudatosan arra figyelni a szakértők, hogy az orvosbiológiai kutatásokba nőnemű kísérleti alanyokat is bevonjanak.

Ennek tudatában egyáltalán nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy bizonyos hatásokra valóban másként reagál a nők és a férfiak szervezete, ideértve a fertőzéseket is. Ezt alátámasztja az is, hogy az immunszervek és immunsejtek többsége tesztoszteron- és ösztrogénreceptorokkal is rendelkezik. Vagyis a nemi hormonok szintje valóban befolyásolhatja a szervezet védekezőrendszerének működését. Mégpedig olyan módon, hogy a tesztoszteron inkább egy kicsit elnyomja, az ösztrogén pedig felpörgeti azt. Az ösztrogén hatására például több antitest és gyulladást kiváltó fehérje kezd termelődni. Ezért, amikor a nőket megfertőzi valami, immunrendszerük gyorsabban reagál a fenyegetésre.

Az ösztrogén ráadásul egy tavaly megjelent tanulmány alapján gátolja az influenza vírusának sokszorozódását az orrnyálkahártya sejtjeiben, ahonnan általában kiindul a fertőzés. Ami azt jelentheti, hogy a termékeny korban lévő nők valószínűleg védettebbek a kórokozóval szemben. A már megfertőzöttek tüneteinek súlyosságát ugyanakkor mindez kevéssé befolyásolja.

A gyógyulásba betegszünk bele

A nemi hormonok immunrendszerre kifejtett eltérő hatásaiból ugyanakkor egyáltalán nem következik, hogy férfiak szükségszerűen betegebbek lesznek, ha elkapnak valamit. Amikor ugyanis influenzásak vagyunk, a kellemetlen tünetek egy jelentős részét nem a fertőzés, hanem az azzal harcoló immunrendszer okozza.

Forrás: Pixabay

Az immunválasz következtében dugulnak el légutaink, és ez okozza a lázat, valamint a vele járó hidegrázást is. Vagyis ha a nők immunrendszere túlműködik a férfiakéhoz képest, pontosan a nőknek kellene rosszabbul érezniük magukat. És valóban inkább a nőkre jellemző, hogy a fertőzések nyomán hevesebb tüneteket produkálnak. Ennek ugyanakkor megvan az az előnye, hogy a nők általánosságban rövidebb idő alatt felépülnek a férfiaknál.

Mindebből tehát egyáltalán nem az derül ki, hogy a férfiak tünetei súlyosabbak lennének, sőt: mintha ennek éppen az ellenkezője lenne igaz. Lehetséges tehát, hogy a man flu legendája egyszerűen onnan ered, hogy hiába enyhébbek a tüneteik, a férfiak nehezebben viselik, hogy hosszabb ideig tart a lábadozás.

Társadalmi tényezők is lehetnek a háttérben

Élettani oldalról tehát eddig nem igazán sikerült alátámasztani azt, hogy a férfiak tényleg betegebbek az influenzától, mint a nők. És Sue érveivel más gondok is vannak.

Az például, hogy több férfi kerül kórházba influenzával, mint nő, egyáltalán nem jelenti, hogy a nők kevésbé lesznek betegek ugyanattól a fertőzéstől, mondta el a Popular Science tudományos lapnak Sabra Klein, a Johns Hopkins Egyetem kutatója, aki közreműködött az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon jelentésének megírásában is, amely a nemek és az influenza kapcsolatát vizsgálja.

Az ilyen statisztikák értelmezésekor ugyanis a társadalmi tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni. A nők számos országban kevésbé férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, mint a férfiak. És a világ sok pontján a fiúgyerekeket értékesebbnek tartják a lányoknál, így nagyobb eséllyel viszik az előbbieket kórházba, ha súlyos a baj

– mondja Klein.

Forrás: Pixabay

Sue maga is elismeri ezeket a problémákat, ahogy azt is, hogy a vonatkozó kutatások nem vettek figyelembe olyan, a megbetegedés szempontjából fontos tényezőket sem, mint például a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mértéke, vagy a korai orvoshoz fordulási hajlandóság, amely révén elkerülhető lehet a kórházi tartózkodás.

Karácsonyi különkiadás

A man flu létezését tehát Sue sem tudta bizonyítani, bár az is igaz, hogy ezt eddig cáfolni sem sikerült. A rövid idő alatt világszerte nagy port kavart tanulmányt ugyanakkor nem árt a helyén kezelni.

Kyle Sue egyébként a kanadai Arviatban dolgozik 3100 inuit eszkimó háziorvosaként, eredetileg egy kétperces kiselőadás keretében prezentálta eredményeit egyik egyetemi óráján. Az előadás akkora sikert aratott, hogy úgy döntött, gyűjt hozzá még némi anyagot, és ír belőle egy rövidke tanulmányt.

Amely aztán meg is jelent egy színvonalas szaklapban, a British Medical Journalban. Az ugyanakkor jelen esetben nem elhanyagolható szempont, hogy a tanulmány a BMJ karácsonyi különszámában kapott helyet, ahol hagyományosan a kevésbé komoly kutatások kerülnek publikálásra.

Ezek az írások persze mind megfelelnek a lap által támasztott szigorú szakmai és módszertani követelményeknek, az általuk felvetett problémákkal azonban inkább a szórakoztatás a cél, mint a tudomány előrébb vitele.

Így az ominózus tanulmány olyan cikkek társaságában szerepel, amelyek szerzői például a telihold és a motorbalesetek kapcsolatát, vagy a brit borospoharak méretének elmúlt évszázadokbeli változásait kutatják, illetve azt vizsgálják, hogy a Siri vagy a Google Assistant ad-e hasznosabb tanácsokat szexuális kérdésekben.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. június 21.
Nick Cave ausztrál rockzenész a Nick Cave and the Bad Seeds koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2018. június 21-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.