Tudomány

Örökifjúvá tenné a Mars-misszió űrhajósait a NASA

Gász Csilla
Gász Csilla

2017. 10. 14. 19:30

Az Amerikai Űrügynökség a 2030-as években már emberes Mars-missziót tervez, csakhogy ennek megvalósításához egyelőre olyan megoldatlan problémákkal kell szembenéznie, amelyek kiküszöbölésére jelenleg csak ötletek vannak. Ezek egyike például a kozmikus sugárzás okozta DNS-károsodást enyhítő génmanipuláció.

A hosszabb emberes űrutazások elé jelenleg rengeteg akadály gördül, a legégetőbb megoldandó probléma pedig az, hogy a kozmikus sugárzás ellen képesek legyünk hatékonyan védekezni. A Földön ettől megvéd minket a bolygó mágneses tere, de ahogy elhagyjuk az alacsony földkörüli pályát, máris veszélybe kerülünk.

Rengeteg, csúnya következménnyel jár

Hosszabb távon, főleg néhány éves űrmissziók során a kozmikus sugárzás már nagyon káros lehet az emberi szervezetre. Ha egy űrhajóst sokáig teszünk ki ilyen sugárzásnak, megnövekszik a sejtek elrákosodásának, a demencia kialakulásának és a központi idegrendszer károsodásának kockázata, valamint az akut sugárbetegség megjelenése is valószínűbbé válik.

Minél több időt tölt el egy űrhajós a kozmikus sugárzástól fertőzött területen, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a testében káros elváltozásokra számíthat.

Forrás: Pixabay

Egyelőre még nincs semmiféle biztos megoldásunk a probléma kiküszöbölésére, de a NASA már komolyan kutatja, mi lehet a legjobb védekezés a kozmikus sugárzás ellen.

Az űrügynökség vezető technológusa, Douglas Terrier a The Times-nak beszélt arról, hogy jelenleg két lehetőség tűnik megvalósíthatónak: a gyógyszeres kezelés és a génmanipuláció.

Gyógyszerrel a sugárbetegség ellen

Az űrügynökségnél már kutatnak olyan gyógyszereket, amelyek helyreállíthatják a DNS-károsodást, és visszafordíthatják a pusztító folyamatokat. Viszont egyértelműen jobb megoldás lenne, ha nem a károsodott sejteket kellene egészségessé varázsolni, hanem megakadályozni a károsodásukat.

Ezért került szóba a genetikai aktivitás módosítása és a génmanipuláció is, ami csak azért kezelendő egyelőre B-tervként, mert komoly etikai kérdéseket vet fel, és a tudományban egyelőre ingoványos területnek számít.

Cukorbetegséget gyógyít, fiatalít és DNS-t véd

A NASA jelenleg egy olyan technológiát monitoroz a génmanipuláció terén, amely a nikotinamid-mononukleotid (NMN) vegyülettel van kapcsolatban – ez többek között a sejtek energiafelhasználását szabályozza.

Az NMN-nel végzett egérkísérletek során sikerült már kigyógyítani az állatokat a kettes típusú cukorbetegségből, és visszafordítani a sejtjeik öregedését is.

Forrás: Wikimedia Commons

Utóbbit a Harvard Orvosi Iskolájának (Harvard Medical School, HMS) kutatói érték el: azt találták, hogy az NMN-terápia visszafordítja az öregedéssel összefüggésbe hozható DNS-károsodást, és megakadályozza a sugárterhelés okozta sejtkárosodást is.

Ez már csak azért is jobb megoldás, mint a gyógyszeres kezelés, mert nem utólag orvosolja a problémát, hanem előre gátolja meg a DNS károsodását.

Csakhogy a génmanipuláció, ahogyan korábban is említettük, egyelőre rengeteg etikai kérdést von maga után, és embereken jelenleg szigorúan tilos. Persze 2030-ig még van időnk, de ahhoz, hogy biztonságos módszereket fejlesszünk ki, rengeteg kutatás szükséges, még az előtt is, hogy embereken elkezdenénk a tesztelést.

A mesterséges intelligencia is nagy szerepet kap

Éppen ezért a NASA-nak természetesen más tervei is vannak a probléma kiküszöbölésére, de ezek önmagukban nem oldják meg a sugárzásveszély elhárítását. Terrier szerint az űrhajót vízburokkal is védenék a kozmikus sugárzástól, és napenergiával működő ionhajtóművet is fejlesztenek, hogy lerövidítsék az utazási időt a Marsig.

Forrás: Pixabay

Úgy tervezik, hogy az űrutazáshoz tartozó főbb mindennapi feladatokat mesterséges intelligencia látja majd el, amelyet orvosi célokra is használni fognak majd, hiszen a húsz perces kommunikációs csúszás a Föld és a Mars között nagyon megnehezíti például egy műtét lebonyolítását.

Szó van egy holdi kolónia létrehozásáról is, ahonnan könnyebben indíthatnánk űrhajókat a Mars felé, hiszen itt nem kell a vastag légkörön is átverekedniük magukat a rakétáknak, a holdfalvak pedig egyfajta űrkikötőként is funkcionálhatnak.

A terv az, hogy az első Mars-misszió során négy űrhajóst küldenek majd a vörös bolygóra, ami pont ideális a súlybéli korlátok miatt is, és pont elég arra, hogy az asztronauták ne legyenek magányosak a hosszú utazás során.

(Kiemelt fotó: Wikimedia Commons)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.