Tudomány

Ősi emberfélétől származhat a gyakori nemi betegség

Az embereket két herpesz szimplex vírus fenyegeti, a HSV1 és a HSV2. Hogy az evolúció során a betegségek mikor is jelentek meg vonalunkban, régóta vitatott kérdés.

A HSV1-gyel ellentétben a HSV2 még nem volt jelen felmenőinknél, amikor azok 7 millió éve elváltak a mai csimpánzok ágától. A külső nemi szerveket érintő betegség csak később érte el őseinket. Valamikor 3-1,4 millió éve a HSV2 az afrikai emberszabású majmok vonalából került át a későbbi emberekébe. Nem lehetetlen, hogy a közvetítő egy köztes emberféle volt.

A Cambridge-i és az Oxford Brookes Egyetem munkatársai most úgy vélik, megtalálták a tettest, a Paranthropus boiseit.

A szakértők eredményeikről a Virus Evolution folyóiratban számoltak be.

A kutatók szerint a faj a csimpánzok őseinek elfogyasztásával került érintkezésbe a HSV2-vel. A HSV1-gyel már rendelkező emberfélékben kialakulhatott a védettség az új, szintén szájat támadó típus ellen, a HSV2 azonban idővel átalakulhatott, és új célpontot találhatott magának – a nemi szerveket.

Paranthropus boisei és ősi rokonunk, a Homo erectus gyakran találkozhatott a kenyai Turkana-tóhoz hasonló vizes területeken. A HSV2 ezekben a régiókban kerülhetett át az emberek vonalába.

Charlotte Houldcroft, a Cambridge Egyetem virológusa az egyetem oldalának azt mondta, a herpesz az emberektől a korallokig mindent megfertőz, és minden egyes fajra külön víruskészlettel rendelkezik. Ahhoz, hogy az eltérő típusok terjedhessenek az élőlények közt, szerencsés mutációkra és testnedv-cserére van szükségük.

A vizsgálat során a különböző rendelkezésre álló adatokkal, például a fosszilis rekordra, az őserdő méretére és a vírusgenetikára vonatkozó információkkal modelleztek. Az elemzés kimutatta, hogy felmenőink 2 millió éve találkozhattak a Paranthropus boiseittel. Később aztán a betegséget valahogy elkapták a fajtól.

A régészeti leletek alapján a Homo erectus aktív vadász és húsfeldolgozó volt. A legvalószínűbb, hogy a korai emberek táplálékként tekintettek kisebb agyú rokonaikra. A szakértők ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy a vírus a fajok kereszteződésével került a vonalunkba.

Simon Underdown, az Oxford Brookes Egyetem munkatársa hozzátette, az évezredeken át tartó éghajlati ingadozások hatására nőtt az erdők és tavak területe. A klímaadatok és a kövületek lelőhelyének vizsgálata során a csapat arra jutott, hogy az ősi emberek az erdők és vizek környékén találkozhattak a csimpánzok felmenőivel, illetve más emberfélékkel.

Napjainkra a HSV2 az egyik legelterjedtebb embert fertőző vírussá vált, igaz, a betegség az esetek többségében tünetmentes.

(Kiemelt kép: egy Paranthropus boisei koponyája Fotó: Wikimedia Commons/Bjørn Christian Tørrissen)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik