Tudomány
Sun rising over savannah, Masai Mara National Reserve, Kenya

Hamarabb fejlődhetett ki a modern ember, mint eddig hittük

24.hu
24.hu

2017. 09. 29. 15:08

A dél-afrikai KwaZulu-Natalból származó leletek genetikai analízise azt mutatja, hogy a régió fontos szerepet játszott az ember fejlődésében. A szakértők evolúciós szempontból friss maradványokat elemezve adtak becsléseket a modern Homo sapiens megjelenésének időpontjára.
Korábban a témában:

A svéd és dél-afrikai kutatókból álló csapat 2300-300 éves személyek maradványait vizsgálta. A három legidősebb lelet 2300-1800 éves, a négy fiatalabb pedig 500-300 éves volt. Előbbiek a khoisan népek felmenői közé tartoztak, utóbbiak pedig a mai dél-afrikai bantukkal álltak rokonságban. Carina Schlebusch, az Uppsala Egyetem genetikusa és az új tanulmány vezető szerzője szerint az elemzés egy, a régióban lezajló népességcserére utal.

A szakértők az egyes csoportok genomjainak vizsgálata alapján úgy becsülik, hogy a modern embereknek 350 000-260 000 éve jelentek meg.

Ez azt jelenti, hogy a modern emberek korábban alakultak ki, mint eddig hittük

– mondta Mattias Jakobsson, az Uppsala Egyetem munkatársa.

A kelet-afrikai kövületek, és különösen az Omo és Herto folyók völgyéből előkerült leletek miatt a kutatók általában úgy vélik, hogy az anatómiai értelemben vett modern emberek 180 000 éve fejlődtek ki.

A Schlebusch által vezetett csoport új becslése összhangban van a florisbadi és hoedjiespunti maradványokkal, melyek a dél-afrikai Homo naledivel egyidősek. Marlize Lombard, a Johannesburgi Egyetem régésze szerint ez azt jelenti, hogy a korszakba egyszerre legalább három emberfaj tűnt fel a régióban.

Fajunk 100 000 évvel korábban született, mint eddig hittük
Marokkóból kerültek elő azok a csontok, melyek jóval idősebbek bármelyik korábban azonosított Homo sapiens leletnél.

A szakértők azt is felfedezték, hogy a khoisan népek nagyjából 1000 éve keveredtek el egy kelet-afrikai állattenyésztő populációval. A kutatók ezt a kelet-afrikai migráció előtti időkből származó referenciacsoport elemzésével tudták kimutatni. A későbbi leletekben olyan géneket azonosítottak, melyek a malária és az álomkór ellen védenek. Ezeket feltehetőleg a Dél-Afrikába bevándorló populációk hozták magukkal.

Lombard szerint a 350 000-260 000 éves dél-afrikai kövületek azt mutatják, hogy a régióban eszközkészítő, vadászó-gyűjtögető rokonaink éltek. A modern emberektől származó maradványok azonban ritkák, a lorisbadi és hoedjiespunti fosszíliák átmenetet jelentenek az archaikus és modern emberek közt. Ennek ellenére ezen kövületek az új vizsgálatban elemzett személyek felmenőihez tartozhattak.

A legújabb adatok azt mutatják, hogy az archaikusból modernné válás Afrikában egyszerre több régióban is megtörténhetett.

Az ősibb csoportokból létrejött populációk aztán elkeveredhettek egymással.

Az új tanulmány rávilágított fajunk ősi afrikai eredetére, illetve arra, hogy sokat kell még tanulnunk a modern emberré fejlődés folyamatáról.

(Uppsala University)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. június 21.
Nick Cave ausztrál rockzenész a Nick Cave and the Bad Seeds koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2018. június 21-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.