Tudomány

Páratlan leletekre bukkantak az amatőr kincsvadászok

Lenyűgöző leletegyüttesre bukkant két amatőr kincsvadász a délnyugat-angliai Gloucestershire-ben. A bronztárgyak a római uralom utolsó évtizedeiből, időszámítás szerint 318-450-ből  származnak. A leletek közt olyan is akad, melyhez hasonló eddig nem került elő Anglia területén.

Pete Cresswell sógorával, Andrew Boughtonnal találta meg a leleteket. A kincsvadász szerint az ember ritkán botlik ekkora mennyiségű római kori bronztárgyba. Cresswell sógorával együtt összesen közel 40 éve használ fémdetektort a kincsek felkutatásához, ezekhez hasonlót azonban eddig nem látott.

Amint rájöttem, hogy a tárgyak történelmi jelentőségűek, felvettem a kapcsolatot a helyi régészcsapattal, akik hasonlóan izgatottak voltak a felfedezés miatt

– mondta a férfi. Cresswell hozzátette, nagy megtiszteltetés, hogy hozzájárulhatott a helyi és a brit történelem megismeréséhez.

A leletek közt az egyik legérdekesebb egy nyelvét öltögető kutya szobra, melyhez hasonló eddig nem került elő Angliában. A szakértők úgy vélik, hogy a műalkotásnak a korabeliek gyógyító erőt tulajdonítottak – a kutyák ugyanis sebeik nyalogatásával ápolják magukat.

A kutatók szerint a szobrok a közeli Lydney-i gyógyító szentélyhez tartozhattak, ugyanakkor az sem lehetetlen, hogy Cresswellék egy eddig ismeretlen kultusz nyomára akadtak.

A tárgyak azért is különösek, mert a jelek alapján szándékosan semmisítették meg és rejtették el őket. A helyszínen dolgozó szakemberek nem zárják ki, hogy egy fémműves törte össze a tárgyakat, hogy aztán megolvasztva újra felhasználhassa az alapanyagukat.

A leletegyüttes a szobrokon kívül fémdobozok, ékszerek, edények, csatok és bútoralkatrészek töredékeit is tartalmazza.

A tárgyakat jelenleg speciális körülmények közt őrzik a Bristoli Múzeumban. A maradványok pontos lelőhelyét egyelőre nem fedték fel, nehogy a kincsvadászok kárt okozzanak a helyszínen. A szakértők bíznak benne, hogy a területen újabb tárgyakat találnak majd.

(Science Alert)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik