Kutatók egy csoportja a közelmúltban egy csapdarágójú nem, a Myrmoteras két fajának rágóit elemezte röntgensugaras vizsgálat és lassított felvételek segítségével. Az analízis végén a szakértők arra jutottak, hogy az érintett élőlények egészen másként használják állkapcsukat, mint a többi csapdarágójú.
A myrmoterasok Délkelet-Ázsiában őshonosak, 4-5 milliméteresre nőnek meg. Frederick Larabee, a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársa és az új tanulmány vezető szerzője szerint jelentősen megnehezíti a hangyák begyűjtését, hogy az erdő talaján, az avarban élnek. Korábban a kutatók nem tudták, hogy a rovarok állkapcsa pontosan milyen gyorsan csukódik össze, illetve, hogy miként is működik a rugószerű testrész.
Amikor a myrmoterasok állkapcsa vadászat alatt nyitott állapotban van, a rágók hátrafelé hajolva legalább 180 fokos szöget zárnak be. A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a vizsgált nembe tartozó rovarok állkapcsai azért hosszabbak és karcsúbbak, mint rokonaiké, hogy az élőlények segítségükkel gyorsan megragadhassák és megbéníthassák a zsákmányt.
A vizsgálat során a szakértők több korábban begyűjtött kolóniát tanulmányoztak.
Összehasonlításképp: egy emberi pislogás megközelítőleg 300-400 ezredmásodpercet vesz igénybe. Az elképesztő gyorsaság ellenére az érintett két faj még mindig lassabb, mint az Odontomachus nem élőlényei.
A röntgen mikrotomográfiás elemzés a rágók belső szerkezetét is felfedte.
Meg akartuk jeleníteni az összes belső struktúrát – az izmokat, illetve az izmok és az alsó állkapocs közti kapcsolatot
– mondta Larabee. A kutató hozzátette, a modellezéssel arra jutottak, hogy a hangyák állkapcsát nyitva tartó “retesz” sokban emlékeztet a szöcskék lábait zárva tartó mechanizmusra.
A szakértők figyelmét az a furcsa alakú lebeny is felkeltette, amely a hangyák fejének hátulján helyezkedik el. Mivel a dudor a csapás hatására azonnal összehúzódik, a csapat úgy véli, hogy a szerv azon rugós rendszer része, amely felszabadítja a rágókban tárolt energiát.
Larabee szerint az eltérő módon működő ultragyors állkapcsok remek példái annak, hogy az evolúció miként képes különböző utakon ugyanazt a célt elérni.
