Bár megkérdőjelezhetetlen, hogy bizonyos faktorok – így például a dohányzás – növelik a rákos megbetegedések kockázatát, mégis egyre több kutatás támasztja alá azt az elképzelést, mely szerint a rendellenesség egy ősi evolúciós örökség. A korábbi eredmények alapján a betegség nagyjából 600 millió éve jelent meg, amikor bizonyos egysejtűek összeállva bonyolultabb szervezeteket hoztak létre.
A soksejtű lények sejtjei egyfajta szerződést kötnek egymással: bizonyos dolgokról lemondanak, hogy együtt boldoguljanak. Egyes tagok azonban felrúghatják ezt a megállapodást, hogy elérjék rövid távú céljukat: az önálló szaporodást. Ez a “hitszegés” a daganatok kialakulásához vezethet.
Az MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport, illetve az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetői, Derényi Imre és Szöllősi Gergely János azzal kezdett el foglalkozni, hogy miként képes az emberi szervezet évtizedeken át úgy működni, hogy a sejtjei ne kezdjenek bele a daganatképzésbe?
A rák kialakulásának kockázata nem az életkorral, hanem azzal van összefüggésben, hogy a sejtek hány osztódás után érik el működőképes végállapotukat. A magyar kutatók azt elemezték, hogy optimális esetben hány osztódással és milyen struktúrában születnek meg a szöveteket alkotó sejtek. Derényi és Szöllősi annak is utánajárt, hogy a valóság milyen közel áll ehhez az ideális helyzethez.
A vizsgálat alapján optimális esetben a szövetek olyan hierarchikus struktúrát vesznek fel, melyben az egyes rétegek sejtjei más és más módon és gyakorisággal osztódnak. A modellben a legalsó szinten az őssejtek állnak, melyek az állandó utánpótlást biztosítják. Legfelül azok helyezkednek el, melyek a szövet valódi funkcióját látják el, de képtelenek az önálló szaporodásra, így rövid életük végén utód nélkül pusztulnak el. A két réteg közt a differenciálódás különböző fokán álló sejtek találhatóak.
Az eredmények arra is rámutatnak, hogy szöveteink jóval több elkülöníthető rétegből állnak, mint ahány sejt bennük alaktanilag megkülönböztethető. Ezen rejtett rétegek alaposabb megismerésével közelebb kerülhetünk a rák kialakulásának megértéséhez.
