A 13. és a 20. század közt keletkezett iratok egy olyan fal mögül kerültek elő, melyet néhány héttel az ISIS támadása előtt építettek fel. A fundamentalisták pusztítása miatt a kolostor egy része is megsemmisült, nagy szerencse, hogy a dokumentumok épségben megmaradtak.
Amir Harrak, a Torontói Egyetem munkatársa még az ISIS megszállása előtt tanulmányozta a szövegeket. A szakértő korábban a kolostortól nem messze található Moszulban élt, később pedig többször folytatott kutatásokat Irakban.
Harrak szerint az iratok egy részében gyönyörű illusztrációk találhatóak, melyeket egykori másolóik készítettek el. A dokumentumokat az teszi igazán értékes forrássá, hogy létrehozóik olyan jegyzetekkel látták el őket, melyek a keletkezésük korszakának fontos társadalmi, történelmi és vallási eseményeire utalnak. A szövegek különböző nyelveken, így szír, arab, török, és újarámi nyelven íródtak.
Az épület környékén már a 4-5. században is létezett egy kolostor, melyet a mártír Behnám hercegnek és húgának, Sárának ajánlottak. A kolostorban aztán az évszázadok során számtalan írásos és tárgyi emlék halmozódott fel.
2014 júniusában a Moszul és környékén zajló harcok során az épületegyüttes az Iszlám Állam fennhatósága alá került, ezzel pedig egy meglehetősen rövid, de annál sötétebb korszak kezdődött meg a szent hely történetében.
Egy talpraesett szerzetesnek és a szerencsének köszönhetjük
Az ISIS két évig tartó megszállásának végül egy iraki keresztény egység akciója vetett véget, 2016 novemberében. A később nyilvánosságra került fotók alapján a szélsőségesek korábban a kolostor több építményét és épületrészét is megrongálták. A szándékos gyújtogatásokban számtalan felbecsülhetetlen értékű forrás semmisült meg, a faragványokat elpusztították, a falakra pedig feliratokat festettek.
Az épületegyüttes később az ISIS erkölcsrendészetének egyik bázisa lett, ahonnan azt ellenőrizték, hogy a megszállt területeken betartják-e azokat a szigorú intézkedéseket, amelyeket a csoport hozott.
A Mar Behnám-kolostorban nemrég megtalált iratok egy olyan rejtekhelyen voltak, melyet 40 nappal az ISIS támadása előtt alakított ki egy fiatal pap, Juszif Szakat. A dokumentumokat előbb egy fém tárolóba tette, majd befalaztatta.
Szakat később elmenekült a kolostorból, de a rejtekhelyről senkinek sem beszélt. A szerzetes egészen addig megőrizte a titkot, amíg nem érezte úgy, hogy az épület és annak környéke teljesen biztonságos nem került.
Hogy mi lesz a szövegek sorsa, még kérdéses. Harrak szerint nem valószínű, hogy a dokumentumokat elszállítanák Észak-Irakból. A régió nem túl stabil, éppen ezért az iratok valószínűleg nagyobb biztonságban lennének Európában – mondjuk a Vatikáni Könyvtárban.
Harrak úgy gondolja, az iraki kormány nem tesz túl nagy erőfeszítéseket a szövegek megóvására. A környék keresztényei eleve nem kapnak elég segítséget, ez pedig azt is jelenti, hogy a keresztény épületeket és azok forrásanyagát fenyegető pusztításokat sem kezelik megfelelően.
(Via: Live Science)
