Tudomány

9 000 évvel ezelőtt rengeteg tó volt az Atacama-sivatagban

A chilei Atacama-sivatag 25-9 000 évvel ezelőtt még édesvizű tavakkal büszkélkedhetett - állítják a Kaliforniai Egyetem szakértői. A felfedezés azt is jelenti, hogy a mára a világ egyik legszárazabb helyeként ismert terület egykor az emberek számára is remek környezetet biztosíthatott.
Korábban a témában:

A tudósok a homokos felszín alatt olyan növényi és állati maradványokra találtak, melyek édesvizű tavak élőlényeitől származnak. Az elmúlt évezredek során a magas sótartalomnak és a nedvesség hiányának köszönhetően a leletek meglehetősen jól konzerválódtak.

A maradványok eloszlása alapján a 105 000 négyzetkilométeres sivatag területéből legalább 600 négyzetkilométert foglaltak el a tavak, melyek mára teljesen eltűntek.

Az Atacama-sivatag – a sarki területeket mellett – az egyik legszárazabb régió a Földön. A két hegylánc közé beszorított sivatagban a levegő nem tud megfelelően mozogni ahhoz, hogy csapadék keletkezzen. A területen évente átlagosan 1 milliméternyi eső esik, ezért meglehetősen kevés oázis található a régióban – igaz, a sivatagban azért létezik növény- és állatvilág.

A geológiai jelek alapján ez az eszméletlen szárazság már 2,5 millió éve sújtja az Atacama-sivatagot. Ez azt jelenti, hogy a most megtalált nyomok olyan tavakra utalnak, melyek nem az itt lehullott csapadékkal, hanem az Andokból hirtelen leereszkedő víztömegekkel alakultak ki.

A régészek és az antropológusok korábban úgy gondolták, hogy a terület belső részeit az extrém zordság miatt mindig is kerülték az emberek. Az új leletek azonban azt bizonyítják, amennyiben a régmúlt embereinek sikerült felfedeznie a mára eltűnt vizeket, akkor volt lehetőség arra, hogy rövid időre letelepedjenek itt.

Marco Pfeiffer, a Kaliforniai Egyetem szakértője és az új kutatás vezetője szerint a sivatag, melyről korábban azt gondolták, többnyire lakatlan volt, valójában fontos lépcsőfok lehetett Dél-Amerika kolonizációjában.

A kutató úgy gondolja, mivel az Atacama-sivatag egykor alkalmas volt arra, hogy a vándorló csoportok egy-egy útvonal mentén végighaladjanak rajta, a területen korai, máig feltáratlan tárgyi emlékek is lehetnek.

Igaz, hogy a sivatag nem bővelkedik a korai civilizációkban, azért akad a környéken egy-két régészeti csoport, már a Kolumbusz előtti időkből is. Ezek közül az egyik leghíresebb a Chinchorro kultúra, amely 9-7 000 évvel ezelőtt működött – nem sokkal azután, hogy a tavak eltűntek a régióból.

chinchorrók halászok voltak, éppen ezért a part menti területeken telepedtek le. A csoporthoz rengeteg múmia köthető – a többségük gyermekek és csecsemők maradványi -, melyek közül máig nagyjából 300-at találtak meg a kutatók.

Hogy sikerül-e az egykori tavak környékén újabb értékes leletekre bukkanni, még kérdéses.

(Via: IFL Science)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

People tan in the sun while other Parisians bathe in the Trocadero fountain to cool down on June 24, 2019, the first day of the heat wave, when an intense heat wave will hit all of France for a week and create a severe heat wave, potentially warmer than the one in 2003. (Photo by Samuel Boivin/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.