Tudomány

Hidegháborús műholdakkal tanulmányozzák a Himaláját

A hidegháború alatt kulcsfontosságú volt, hogy a hatalmak minél többet megtudjanak az ellenségeikről. Most azonban az Amerikai Egyesült Államok Himalájánál begyűjtött adatai nem a hírszerzésnek, hanem a klíma- és gleccserkutatóknak hasznosak.

A nyilvánosságra hozott adatok és képek sokat segíthetnek abban, hogy a kutatók feltérképezzék a Himalája gleccsereinek alakulását az elmúlt évtizedek alatt.

A hegység jégárairól meglehetősen kevés információ szokott rendelkezésre állni a tudósok számára. A nyilvános fotókon ugyan megfigyelhetőek a gleccserek területi változásai, ezekből a felvételekből azonban nem lehet következtetni a jég vastagságára és tömegére.

A szakértőknek éppen ezért általában évente ki kell vonulniuk helyszíni felmérésre, ez pedig nem csupán idő- és pénzigényes feladat, de komoly fizikai megerőltetés is. A probléma azt is jelenti, hogy a hegység távoli, nehezen megközelíthető gleccsereiről szinte semmi információ nincs.

A hidegháborús felderítés adatai azonban megoldást kínálhatnak. Az Amerikai Egyesült Államok kémműholdjai ugyanis a keleti blokk megfigyelése során a Himalájáról is igen nagy felbontású, jó minőségű felvételeket készítettek. A Hexagon misszió 20 műholdjával elképesztő, közel 100 kilométer hosszan kiteríthető fényképészeti filmet hozott létre.

A küldetés fotóit a közelmúltban felülvizsgálták, és úgy döntöttek, nyilvánosságra hozzák az anyagot. Mivel a felvételeken ugyanazok a hegyek láthatóak más-más szögekből, a képek alkalmasak arra, hogy felhasználásukkal a kutatók alaposabban megvizsgálják a korabeli Himaláját.

Josh Maurer, a Columbia Egyetem végzős hallgatója a fotók segítségével hozta létre azt az automatikus eljárást, amely kiterítette a 2D-s képeket, majd átalakította azokat. Az új 3D-s térkép így elképesztő precizitással mutatja be, miként is nézett ki a hegység az 1970-es években.

Maurer szerint évekbe telhet, mire sikerül egy gleccseren megfigyelni az éghajlatváltozás nyomait. A több évtizedes adatok éppen ezért könnyítik meg a szakértők dolgát.

A 2000-es években ugyan megkezdődött a jégárak adatait gyűjtő berendezések telepítése, az azokból származó információk használatára azonban még várni kell. A nyilvánosságra hozott fotókkal azonban immár van lehetőség a gleccserek hosszú távú tanulmányozására.

A 3D-s térképpel a kutatók először tudták megfigyelni a Himalája jégárainál az elmúlt 40 év alatt beálló változásokat. Maurer az eredményeit a héten már be is mutatta az Amerikai Geofizikai Egyesület találkozóján. Az első eredmények alapján úgy tűnik, a gleccserek állapota nem túl jó.

A bhutáni területeken például a jégárak évente 18 centimétert veszítenek a teljes felületükből. Kérdéses, hogy a közeljövőben lefolytatott elemzések milyen aggasztó tényekre fognak még rávilágítani.

(Via: IFL Science)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik