Az iskolában mindannyian találkoztunk a periódusos rendszerrel, sőt, néhány elem nevére, vegyjelére, és valamivel kevesebbnek a helyére talán még emlékszünk is, illetve azt amúgy sem olyan nehéz megmondani, hogy a kalcium, a vas, a szén, vagy éppen az ezüst milyen célokat szolgál a hétköznapokban.
De mire jó a kripton és az antimon?
Keith Enevolsen úgy gondolta, ideje alkotni egy olyan periódusos rendszert, ami egyúttal azt is jelzi, mit mire lehet használni, és még az olyan szupernehéz elemekre is kitér, amiket nem találunk meg a természetben. De megtudhatjuk azt is, hogy például a túlium a lézeres szemműtéteknél játszik szerepet, a cérium tűzkőként, míg a kripton az elemlámpáknál jön szóba.
De ugyanígy megtudhatjuk azt is, hogy a stroncium a tűzijátékoknál, míg a xenon a nagy intenzitással működő lámpák belsejében jöhet jól. És mire jó az amerícium? Például füstérzékelőkben, és bár elvileg sugárzó anyag, úgy szimatolja ki a tüzet, hogy közben a környezetét nem veszélyezteti.
További érdekesség, hogy a rubídiumot miként használjuk fel a világ legpontosabb óráihoz, és a nióbium miképpen tudja a levegőben tartani a vonatokat, tényleg érdemes megnézni minden egyes elemet, hogy melyik mire jó. Sőt, talán még oktatási segédeszközként is jól jöhet, rögtön azután, hogy az eredeti lelőhely ismét elérhető lesz, mert jelenleg nem az.
