Tudomány

Brazíliában egyes kapucnismajmok már pattintott kőeszközöket is létrehoznak

Egy Oxfordi Egyetem által vezetett kutatócsoport a brazíliai fekete csíkos kapucnismajmok (Sapajus libidinosus) eszközhasználatát figyelte meg.
Korábban a témában:

Dr. Michael Haslam, az egyetem Főemlősrégészeti Kutatócsoportjának tagja szerint a felfedezés segít korai őseink technológiájának megértésében, és ezzel az evolúció átgondolásában is. A technika fejlődésében a vágásra alkalmas éles kőszerszámok előállítása kulcsfontosságú volt, Haslam ezért úgy gondolja, a jelenség felfedezése a majmoknál komoly csavart adhat az evolúciós viselkedésről alkotott tudományos véleménynek, illetve annak, hogy milyen jelentőséget tulajdonítunk ennek az egyedi viselkedésnek.

Bár az emberek nem egyedülállóak a technológia elkészítésében, használati módjukban mégis sokban különböznek attól, amire a majmok látszólag képesek

– állapította meg a szakember.

Haslam több más intézménnyel együtt dolgozva a Brazília északkeleti részén található Serra da Capivara Nemzeti Park területén figyelte meg a majmok akaratlan pattintott kőeszközkészítését. Az állatok egy-egy kerek kvarckövet használtak kalapácsként, mellyel többször is lecsaptak egy sziklafalba ágyazódott kisebb kövekre. Addig sújtottak le a sziklára, míg a kisebb elemek ki nem váltak, létrehozva a jellegzetes pattintott formákat.

A kutatók észrevették, hogy a majmok az ily módon kibányászott kövek közül néhányat kalapácsként hasznosítottak újra. Haslamék később több mint száz ilyen tárgyat gyűjtöttek össze a helyszínen, melyek közt egyaránt akadt ép és töredezett kalapács, de pattintással létrejött kőeszköz is. A törött kvarcok mintegy fele olyan egyedi mintát hordozott magán, melyet a régészek az emberszabásúak eszközkészítéséhez kötnek.

Dr. Tomos Proffitt, az Oxfordi Egyetem szakértője szerint az új kutatás bebizonyította, hogy a modern főemlősök is képesek olyan objektumokat létrehozni, melyeket néhány évtizeddel ezelőtt még csak az emberszabásúakkal hoztunk kapcsolatba. A kutató hozzátette, ez természetesen nem jelenti azt, hogy az eddig előkerült korai kelet-afrikai leletek ne emberfélékhez tartoznának.

Míg közelebbi rokonaink az ilyen tárgyakat azért hozták létre, hogy azokat vágásra használják, a majmok esetében még nem tiszta, hogy miért alkotják meg azokat. A felvételek alapján az állatok nyalogatják a töredezett köveket, ami arra utal, hogy a pattintással az élőlények az ásványokban lévő nyomelemet, a szilíciumot próbálják kinyerni. Az sem kizárható, hogy a majmoknak a kvarcon található zuzmóra van szükségük valamilyen ismeretlen gyógyászati eljárás miatt.

Egy biztos: a kutatók szerint egyik majom sem próbálta vágásra vagy kaparásra felhasználni a pattintással létrehozott eszközöket.

(Via: Sci News)

Ajánlott videó mutasd mind

Refuelling with unleaded petrol at a petrol station in Bad Homburg vor der Hˆhe, photographed in January 1985.

Nyolcvan éven át mérgeztek minket tudatosan

A benzin ólmozása egyszerű alkohollal kiváltható lett volna, ám literenként egy centért, és az iparág feletti kontrollért cserébe az „olajipar” a már akkor is méregként ismert ólmot választotta.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.