Gömbös Gyula politikájáról igen sokat elmond, hogy a fasiszta vezetőre, Mussolinire utalva kortársai a Gömbölini csúfnévvel illették. Az 1932-ben kinevezett magyar kormányfőt azért nyilván nem szabad és nem is lehet egy tollvonással fasisztának bélyegezni, Gömbös Gyula életpályája ennél jóval bonyolultabb volt.
Karrierjét katonaként kezdte, politikusként pedig a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt, közismert nevén a Fajvédő Párt alapítója volt – 1924-ben. A párt eszmerendszerének elsődleges, építő jellegű eleme a magyarság vezető szerepének visszaszerzése a Kárpát-medencében, a történelmi Magyarország visszaállítása, az ország világpolitikai súlyának erősítése volt.
Nemzeti Munkaterv
Ehhez pedig Gömbösék szerint a magyarság gazdasági és politikai pozícióinak erősítésén, agrárius gazdaságpolitikán és a „faji tulajdonságok” kidomborításán, azaz az önismeret erősítésén keresztül vezetett az út. Ez pedig zsidóellenességet is jelentett, mert a fajvédők a zsidóságot látták a nemzeti kibontakozás legfőbb kerékkötőjének.
Pályájában az 1928-as év vízválasztónak bizonyult. Ekkor feloszlatta a Fajvédő Pártot, ismét belépett a kormánypártba (Egységes Párt), karrierje pedig meredeken emelkedett. Előbb honvédelmi államtitkár lett, 1929-től hadügyminiszter, majd 1932. október 1-jén Horthy Miklós kormányzó Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek. Ő pedig hamarosan bemutatta Nemzeti Munkaterv nevet viselő, 95 pontba szedett kormányprogramját.
Igen homályos a megfogalmazás, de ez volt a hivatalos kormányprogram. A teljesség igénye nélkül, idézünk belőle:
6. Közjogi és államigazgatási berendezkedésünk
Közjogi és államigazgatási berendezkedésünket – a mai kor követelményeinek figyelembe vételével, de a hagyományokba rejlő erkölcsi erők megóvásával úgy kívánjuk alakítani, hogy ez a közjogi és államigazgatási berendezés a nemzeti erők maximumát bocsáthassa a nemzeti célok megvalósítása végett a nemzet vezetőinek rendelkezésére.
9. Sajtópolitika
A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekeit szolgálja.23. Az államháztartás egyensúlyának biztosítása
Az államháztartás egyensúlyát minden körélmények között biztosítani és fenntartani kívánjuk.25. Adó- és illetékrendszer
A gazdasági élet és különösen a termelés szempontjait fokozottabban figyelembe vevő, emellett igazságos és arányos közteherviselést biztosító és lehetőleg egyszerű adó- és illetékrendszert akarunk.34. A magántulajdon és a kapitalizmus
Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén és a kapitalista termelés formái között akarjuk fenntartani. Utóbbinak a nemzet egyetemére káros kinövéseit erős kézzel igyekezünk lenyesni.44. A munkanélküliség leküzdése
Addig, amíg a gazdasági élet válsága tart, a munkanélküliség leküzdése céljából állami feladatnak ismerjük el munkanélküliek foglalkoztatásának irányítását.45. Munka és nem segély
Munkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségei vagyunk s a munkanélkülieket csak munka ellenében támogatjuk.62. Az egészséges kereskedelem támogatása
Az egészséges kereskedelmet a legmesszemenőbben kívánjuk támogatni, de viszont a feleslegesen túlzott közvetítőhálózatot ki akarjuk küszöbölni, hogy ezáltal a termelőt és fogyasztót minél közelebb hozzuk egymáshoz.76. A belső tőkeképződés elősegítése
Minden eszközzel elő akarjuk segíteni a belső tőkeképződést és az így felhalmozandó tőkéket a nemzeti termelés szolgálatába állítani.78. A hitelszervezet és a hitelélet működésének figyelemmel kísérése
A hitelszervezet működését és a hiteléletet az egyetemes nemzeti érdekek szempontjából fokozott figyelemmel foguk kísérni.85. A lelkiválság leküzdése
A nemzetnevelés ügyét elsőrendű feladatunknak tekintjük. Kötelességünknek tartjuk az uralkodó lelkiválság leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének előmozdítását és az egységes magyar világnézet kialakítását. Nem ismerjük el a magas kultúra és a népművelés közt mesterségesen támasztott ellentét jogosultságát és a magyar nemzeti művelődés egysége és teljessége érdekében egyaránt fontos feladatunknak tartjuk magas kultúránk színvonalon tartását és népkultúránk hatványozott fejlesztését.
Ez Horthynak is sok volt
A miniszterelnöki székért “cserébe” Gömbösnek hivatalosan be kellett jelentette, szakít addigi nézeteivel. Felhagyott a kormány bírálatával, feladta antiszemitizmusát, népfajok helyett nemzetről, a nemzeti ügyet szolgáló zsidókról pedig testvérként beszélt.
A miniszterelnök sokszor másolta Hitler és főleg Mussolini módszereit, de összességében egy speciális, „gömbösi úton” járt. Az Egységes Pártot még 1932-ben Nemzeti Egység Pártjára (NEP) nevezte át, Bethlen Istvánt és híveit kiszorította a hatalomból. Minden egyes településen pártszervezetet alakítottak, a NEP deklarált célja volt minden választót beszervezni, hogy a folyamat végére Magyarországon egyetlen párt maradjon talpon.
1934 végére sikerült is egy totálisan centralizált pártot létrehoznia, amelynek életét a legapróbb részletekig a vezér és közvetlen munkatársainak utasításai határozták meg. A helyi pártszervezetek legfőbb feladata volt, hogy az emberek életének minden szintjén jelen legyenek. Havi rendszerességgel küldtek jelentéseket a központba a párt belső állapotáról, más pártok viszonyairól és a lakosság politikai beállítottságáról.
Ám Horthy és a hagyományos vezetőréteg, sőt egyes hívei sem nézték jó szemmel Gömbös tevékenységét, ellenezték a tekintélyuralmi állam kialakítását. Bukását azonban súlyos vesebetegsége késleltette, amelyre tekintettel Horthy halogatta leváltását – végül nem is kerülhetett rá sor, Gömbös Gyula 1936. október 6-án elhunyt.
