Tudomány

Ősi varázsigéket találtak Szerbiában

Különleges leletre bukkantak szerb régészek emberi csontvázak mellé temetve, egy hatalmas szénerőmű lábánál Kostolacban, Szerbia észak-keleti részén, Viminacium ókori római városa helyén.

A csontok óvatos leporolgatása közben Miomir Korać, archeológus és csapata két ólom-amulettet találtak, melyeket kibontva felfedezték, hogy apró, nemesfém tekercsek vannak bennük, sűrűn teleírva és telerajzolva. Az apró, arany és ezüst tekercsek közel kétezer évesek lehetnek. „Görög ábécét használnak, a nyelv pedig arámi” – mondta Korać.

A kutatók úgy gondolják, hogy a tekercseken varázsigék lehettek, amelyeket azért tettek a sírba, hogy jó vagy rossz varázslatokat vigyenek véghez.

„Néhány, a modern Szíria területéhez kapcsolódó démon nevét már ki tudtuk olvasni” – nyilatkozta Ilija Danković régész az ásatáson, miközben még több, i.sz. 4. századi csontváz került elő. Szerbiában most először találtak ilyesmit, de Danković elmondta, hogy a tekercsek nagyon hasonlítanak olyan amulettekhez, amelyeket „kötő varázslatra” használtak más országokban. Gyakran szerelmi kötés volt rajtuk, de akadtak köztük sötét, gonosz dolgok is, mint hogy „Legyen tested halott, hideg, mint ez az ólom”.

Az ehhez hasonló varázsigéket jellemzően olyanok mellé temették, akik erőszakos halált haltak, mert a közhiedelem szerint az ilyen holtak lelke sokáig nem nyert nyugalmat, így könnyen átadhatták a kéréseket az illetékes démonoknak és istenségeknek.

A tekercsek pontos tartalmára azonban eddig még nem derült fény. Az is lehet, hogy a törékeny arany és ezüst tekercsek rejtélyét (amelyek egyébként méretben egy cukorka csomagolópapírjára hasonlítanak) soha nem fogjuk tudni teljesen megoldani.

(The Guardian)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik