Kutatók szerint a két megmaradt égitest egy jóval nagyobb család maradéka, amely egy hatalmas aszteroidabecsapódás nyomán jött létre.
A holdak eredete felfedezésük óta kérdéses volt. Alapvetően két elmélet alakult ki a keletkezésükről, az egyik szerint az objektumok bevonzott aszteroidák, a másik szerint viszont az égitestek a Mars önálló holdjaiként jöttek létre. A pályájuk még ennél is komolyabb fejtörést okoz, mivel a korábbi számítások alapján az sem valószínű, hogy egy külső pályáról álltak át bolygó körülire, illetve az sem, hogy az objektumok a Mars mellett keletkeztek.
Éppen ezért egy új tanulmány most egy harmadik opcióval állt elő. A kutatók elképzelései alapján a bolygó körül egykor egy sziklákból álló gyűrű volt. Egy nagyobb aszteroidabecsapódás ezt a kőtörmeléket széttaszíthatta, így létrejöhetett több nagyobb hold is a vörös égitest közelében. Az évmilliók során aztán a törmelék maradékát a Mars és újdonsült holdjai kiterelték a külső régiókba.
A brüsszeli Belga Királyi Csillagvizsgáló szakértői egy számítógépes szimulációt is készítettek, amely bemutatja, hogy a nagyobb holdak hogyan segítettek megtisztítani a bolygó körüli teret, majd miként zuhantak bele a Marsba. A folyamat végén az égitestekből csupán néhány maradt meg, olyanok, mint a ma is látható Phobosz és Deimosz. Később ezek az objektumok is sorra eltűntek.
A holdak hullása azonban úgy tűnik, máig nem állt meg. Míg a Deimosz stabil pályán mozog, addig a Phobosz folyamatosan közeledik gazdabolygójához. Ezzel egy időben a felszínén egyre nagyobb repedések alakulnak ki, így igen valószínű, hogy a távoli jövőben az égitest is rokonai sorsára jut majd.
(Via: Science News)
