Tudomány

Kemény nő volt az utolsó magyar királyné

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 05. 09. 13:30

Korábban a témában:

Bourbon-Pármai Zita születésekor, 1892. május 9-én édesapja, I. Róbert – egykori parmai herceg – már rég lemondott hatalmáról az olasz egység érdekében, de családját továbbra is uralkodóházként reprezentálta. Ehhez méltó nevelést biztosított gyermekeinek is, amivel lehetett gondja bőven: két házasságából összesen 24 gyermeke született, Zita volt a tizenhetedik.

Hatalmas udvartartást vezettek, az édesanya, Mária Antónia portugál infánsnő vasfegyelmet tartott a gyerekek között. Zita hamar megtanult franciául, németül, angolul, portugálul és olaszul, iskoláit színvonalas leánynevelő intézetben, majd egy bencés zárdában folytatta.

Zita mindenkivel egyformán kedves volt, azt lehetne mondani, hogy mindegyikünk barátja volt ő, de egyikőnknek sem volt a meghitt barátnője a megszokott értelemben

– emlékezett rá egy évfolyamtársa.

Szerelemből házasodott

1909-ben a cseh Franzensbadba küldték gyógykúrára, ami igen közel esett a hercegkisasszony anyai nagynénjének, Mária Terézia főhercegné otthonához. Gyakori vendég volt itt Zita is, és Habsburg-Lotharingiai Károly főherceg, akinek Mária Terézia mostoha nagyanyja volt. A fiatalok – némi szülői segítséggel természetesen – hamar egymásra találtak.

… Az érzelmeim lassan érlelődtek iránta a rá következő két esztendőben. … nagyon összebarátkoztunk, és természetesen boldogok voltunk, hogy újra meg újra találkozunk… Károly főherceg… még serényebbnek mutatkozott, amikor 1910 őszén fülébe jutott a pletyka, hogy jegyben járok egy távoli spanyol rokonommal, Don Jaime madridi herceggel

– írta később Zita.

Valódi szerelem volt ez, amit a két dinasztia is támogatott. Miután Ferenc Ferdinánd rangon alul nősült, Károlyra várt a feladat, hogy fiú gyermekével biztosítsa a monarchia jövőjét. Az esküvőt 1911-ben tartották, Zita 19, Károly 23 éves volt. Rövidesen megszületett első fiuk, Ottó, majd 1922-ig még négy fiú és három lány. Házasságuk, kapcsolatuk irigylésre méltó volt, de a történelem hatalmas próbák elé állította a párt.

Károly és Zita esküvője (Wikipedia)

Zita elbűvölő személyiségéről többen is megemlékeztek. Például amikor először találkozott a trónörökös feleségével, Chotek Zsófiával, meghajolt előtte, holott főhercegnőként társadalmilag fölötte helyezkedett el. Idegenek is elismerően nyilatkoztak róla:

Engem megigézett a császárné, nem pusztán személyes varázsával és a kegyes személyiségéből áradó kedvességével, hanem szellemi erejével is, mely a vele folytatott beszélgetésekből felragyogott

– emlékezett vissza Alfred Margutti báró.

Aktív társ a trónon

Ferenc Ferdinánd és Zsófia meggyilkolása után Károly lépett elő trónörökössé, amivel Zita pozíciója is megváltozott. Ferenc József átköltöztette őt a Schönbrunnba, ahol személyesen a császár kezdte meg felkészítését jövőbeli feladataira. Ezzel együtt viszont sok támadás is érte. A háború kitörésekor a Burbon-Pármai ház tagjai a front két oldalára kerültek, Olaszország hadba lépésével pedig sokan kifogásolták Zita származását.

Károlyt 1916. december 30-án koronázták magyar királlyá. A hagyományoknak megfelelően Zita maga javította a koronázási palástot férje számára, és a magyar történelemben szinte egyedülálló módon ugyanaznap koronázták meg, mint Károlyt. Az eskütételkor Zita magyarul válaszolt a hercegprímás kérdéseire, és kijelentette:

 örömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, amely saját forró óhajtásommal is találkozik

A Szent Koronát Zita vállához érintették, fejére az Erzsébet királyné által a saját koronázására készíttetett királynéi koronát tették. A királyné rövid uralkodása során több gesztust is tett magyar alattvalói felé: azon túl például, hogy a koronázási esküt magyarul mondta el, gyermekeit megtaníttatta magyarul imádkozni. Gödöllőre is ellátogattak, ám itteni tartózkodásuk a háborús vereség miatt rövidre sikerült.

A háborúban támasza és segítője volt férjének, intelligenciájának, határozottságának köszönhetően aktív szerepet vállalt a birodalom kormányzásában: gyakran megjelent a koronatanácsban, tárgyalt a miniszterekkel, és minden erejével pártolta IV. Károly különbéke-kísérleteit. A király 1917-ben Zita testvére, Bourbon-Pármai Sixtus hercegen keresztül igyekezett kapcsolatba kerülni a francia elnökkel a békét keresve.

Ennek érdekében titkos tárgyalásokat folytattak, amelyek során a császári-királyi pár hajlandó lett volna támogatni:

  • Elzász és Lotharingia visszacsatolását Franciaországhoz,
  • Belgium függetlenségének visszaállítását,
  • Egy önálló szerb állam létrejöttét tengeri kijárattal,
  • Megállapodni Oroszországgal.

A kísérlet azonban kudarcba fulladt, sőt, egy évvel később a francia kormány nyilvánosságra hozta az úgynevezett Sixtus-levelet, ami súlyos csapás volt Ausztria-Magyarország tekintélyére, és a közvélemény Zitát tette felelősség a botrányért.

Nem adta fel

Az összeomlás után IV. Károly nyilatkozatot adott ki, miszerint “határozatlan időre” visszavonult az osztrák császári és magyar királyi jogainak gyakorlásától. Zita hevesen ellenezte, hogy férje lemondjon trónjairól:

Egy uralkodó sohasem mondhat le. Trónjától megfosztani lehet, uralkodói jogait megvonni tőle lehet. Ez rendben van. Mert ez merő erőszak. De ez nem kötelezi arra, hogy elismerje: elvesztette uralkodói jogait. Engedhet az erőszaknak, attól függően, milyen időben és milyen körülmények közé kerül, de lemondani soha, soha, soha! Inkább itt pusztulok veled, de majd jön Ottó. És ha mindannyiunknak pusztulnia kell is, akad még Habsburg elegendő

A család svájci emigrációra kényszerült, Zita pedig aktív szerepet vállalt Károly két magyarországi visszatérési kísérletében. Ezután az antant Madeira szigetét jelölte ki számukra, ahol Károly 1922-ben elhunyt. Zitát és gyermekeit XIII. Alfonz spanyol király Madridba költöztette és a gyámsága alá vette. Később Belgiuma költöztek, ahol az özvegy igyekezett meggyőzni a nagyhatalmak befolyásos politikusait a Habsburg-Lotharingiai-ház restaurációjának hasznosságáról.

Ennek szolgálatába állította legidősebb fiát is, ám a II. világháborúban kénytelen volt családostul Amerikába költözni. A királyné Kanadában telepedett le, fiai pedig folytatták a Habsburg-Lotharingiai-ház restaurációja érdekében megkezdett politikáját, Zita a háború alatt és után segélygyűjtő akciókkal igyekezett segíteni egykori alattvalóin.

Idős korára visszatért Európába, ahol végül 96 éves korában, 1989. március 14-én hunyt el. 2009 decemberében, a Le Mans-i püspök erőfeszítéseinek eredményeként a katolikus egyház Zitánál is megindította a boldoggá avatási eljárást.

(Kiemelt képünkön IV. Károly, Ottó herceg és Zita királyné a budai palotában. Forrás: Wikipedia)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.