Tudomány
Budapest, 2012. szeptember 2.
Fülöp Ákos nagytétényi plébános örmény szertartásrend szerinti, magyar nyelvű misét celebrál az örmény katolikus templomként ismert budapesti Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely templomban 2012. szeptember 2-án.  Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, miután Magyarországról Azerbajdzsánba szállították, majd ott elnöki kegyelemben részesült Ramil Sahib Safarov, aki eddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Ő óvja a magyarokat az ősidőktől

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 10. 08. 17:00

A hagyomány Máriát, Jézus Krisztus édesanyját Boldogasszonynak, Nagyasszonynak, sőt a Magyarok Nagyasszonyának nevezi. Minden bizonnyal egy ősi, “pogány” asszonyistenség élt tovább az ő személyében a keresztény hitre tért magyarokban. Olyan nagyhatalmú, mélyen tisztelt anyaistenség lehetett, amit a kereszténység inkább igyekezett beolvasztani, mint üldözni.

A két alak “összeolvasztására” Szent Gellért tehetett elsőként javaslatot, legalábbis legendájában ez olvasható:

az ő tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák.

A Magyarok Nagyasszonya, azaz úrnője megnevezés egy nagyon bensőséges kapcsolatról árulkodik a nagyasszony és népe között.

István rábízta az országot

Talán nem véletlen Szent István különleges kötődése sem az Isten anyjához, vagy az istenanyához. “Fogadalom s felajánlás útján szüntelen imáiban magát s királyságát az Örökszűz Istenanya, Mária gyámsága alá helyezte, kinek tisztelete s dicsősége a magyarok közt oly nevezetes, hogy nyelvükön még e Szűz mennybevételének ünnepét is, tulajdonnevének hozzátétele nélkül, csak Úrnő napjának emlegetik” – írja Hartvik püspök a szent király legendájában.

Amikor pedig közelgett halála órája,

kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: „Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.

Nagyboldogasszony napján történt, 1038. augusztus 15-én.

Ezen országfelajánlás jogán lett Mária a Magyarok Nagyasszonya, védelmezője, Patrona Hungariae. Szent László hozzá fohászkodott csata előtt, IV. Béla neki ajánlotta Margit hercegnőt, ha győzelmet vesz a tatárokon, Mátyás király pajzsának feliratán kérte segítségét: ” Istennek kegyes szülőanyja Mária, járj közben Mátyás királyért”.

MTI Fotó: Mohai Balázs
MTI Fotó: Mohai Balázs

Mária országa

Ennek az eszmének egyébként a középkorban közjogi tartalma is volt: a magyar király függetlenségét fejezte ki külső hatalmaktól. Hazánkat gyakran nevezik Regnum Marianumnak, azaz Mária országának is, ami ugyancsak az országfelajánlásból kiindulva jelzi: Szent István országa és koronája a Nagyasszony “tulajdona”.

A Habsburg királyok is többször jelét adták Mária-tiszteletüknek, II. Ferdinánd és I. Lipót is oltalmába ajánlotta családját és országát.

Lipót 1687-ben Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól felszabadított Magyarországot ismét Máriának ajánlotta fel.

De a XVII-XVIII századi Habsburg ellenes harcokban a Regnum Marianumban jelent meg a rendi alkotmány, a nemesi szabadság védelme. A millenniumi ünnepségekre készülődve 1895-ben Dessewffy Sándor csanádi megyéspüspök egyházmegyéjét, és az egész országot felajánlotta a Magyarok Nagyasszonyának.

Magyarok Nagyasszonya

XIII. Leó pápa 1896-ban, az ezredév tiszteletére engedélyezte Magyarországnak Nagyasszonyunk ünnepét, mint külön főünnepet, ez került mára október 8-ára. Trianon után a Regnum Marianum egyet jelentett a Szent István-i Nagy Magyarországgal, a kommunizmus ellen küzdő Mindszenty József hercegprímás az 1947. augusztus 15-től az 1948. december 8-ig terjedő időszakot a Boldogasszony Évének nyilvánította.

Tegyük azért hozzá, hogy a magyarok és Mária kapcsolata, a Regnum Marianum közjogba emelése egyedi, ám Szűz Máriát számos más ország választotta pártfogójának. Igaz, Szent István országfelajánlásával mindenki mást megelőzött.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.