Tudomány
Concept art (mars) / Концепт арт (марс)

Élet a Marson? Megalkottuk!

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 09. 29. 14:34

A NASA tegnapi “óriásbejelentése”, miszerint folyékony, sós vizet találtak a Marson, sok laikust megdöbbentett, de a hozzáértőket nem érte annyira váratlanul. Bizonyítást nyert valami, amit eddig is szinte tényként lehetett kezelni, gyerünk tovább, tessék akkor ott vizsgálódni – nagyjából így foglalhatjuk össze a tegnapi napot Mars-ügyben.

Minket viszont tovább furdalt a kíváncsiság, hiszen az élet egyik legalapvetőbb, elengedhetetlen követelménye a folyékony víz.

Márpedig ha a feltételek adottak, már csak egy lépés kellhet a felismeréshez: nem vagyunk egyedül…

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

Az élet levese

Kezdjük ott, hogy mit jelent az élet. De csak óvatosan, mert épp egy olyan fogalomba futunk bele, amelyet nem tudunk egzakt módon definiálni. Alapvetően három követelménynek kell megfelelni, hogy élőlényként tekinthessünk valamire: legyen saját anyagcseréje, elkülöníthető legyen a többitől, és információt kell hordoznia – magyarázza a 24.hu-nak Kun Ádám az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék tudományos főmunkatársa.

Jelenlegi tudásunk szerint az élet létrejöttéhez szén, nitrogén, oxigén, kén és foszfor szükséges. Ezek gyakori összetevői a világegyetemnek, persze nem elemi állapotban, hanem például a szén és az oxigén szén-dioxid formájában. Ha az “alapanyagok” megvannak, megfelelő környezetre van szükség.

Első és legfontosabb a folyékony víz.

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

Ilyen logikusan csak szilárd kőzetbolygókon lehetséges, így szinte törvényszerű, hogy a víz a kőzetből kioldott sókat is tartalmazzon. A só nem “alapfeltétel”, de hatására jelentősen csökken a víz fagyáspontja, vagyis zordabb körülmények között is folyékony halmazállapotú marad. Már csak azért sem elhanyagolható szempont, mert univerzumszerte a hideg az élet egyik legnagyobb ellensége.

Összehasonlítási alapunk nincs, de a Föld példájából kiindulva, ha megvan a leves, benne az összetevők, az élet viszonylag gyorsan “megszületik”. Persze semmiképp nem emberi léptékkel mérve. Bolygónkon körülbelül 4,5 milliárd éve alakult ki a stabil hidroszféra, ami a “folyékony” tengereket jelenti, rá egymilliárd évre pedig már megtaláljuk az élet nyomait.

Megteremti magának a feltételeket

Egysejtűekről van szó, a bonyolultabb szerveződések létrejötte ezután százmillió évekig, évmilliárdokig tartott: az állatok például mindössze 600 millió éve bukkantak fel. Ehhez persze a környezetnek is óriási változáson kell keresztülmennie, sőt azt is elmondhatjuk, maga az élet képes megreformálni a bolygót.

Bolygónk légkörébe korai egysejtűek anyagcseretermékeként jutott oxigén több mint kétmilliárd évvel ezelőtt. Pontosabban akkor kezdődött az évmilliókig tartó folyamat, amely teljesen átalakította a Földet és oxigénnel dúsultak a tengerek csakúgy, mint a légkör. Az oxigén ma általunk is belélegzett molekuláris formájára volt pedig szükség az összetettebb élőlények kialakulásához.

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

Meg kell nézni!

Visszatérve tehát az eredeti kérdéshez, folyékony víz jelenlétében elvileg létezhet élet a Marson vagy bármely idegen bolygón. Ha az egysejtűek megjelennek, a többsejtű, fonalas vagy lapka formájú akár több száz sejtet is tartalmazó telepek megjelenése szinte törvényszerű, de speciális környezeti feltételek kellenek az összetett szervezetek létrejöttéhez.

Bonyolultabb életet a marsi viszonyok – jelen ismereteink szerint – még elméletben sem tesznek lehetővé.

Meglehet, valahol egy “messzi-messzi galaxisban” még akár állatok is kifejlődtek, de intelligens lények létezése nagyon valószínűtlen – jegyzi meg Kun Ádám, de hozzáteszi: kizártnak sem tekinthetjük.

Ami konkrétan a Marsot illeti, a szakértő nem bocsátkozik találgatásokba, hogy a folyékony víz jelenléte mennyivel növeli ott az élet lehetőségét. Ha a vörös bolygó száraz porsivatag lenne, ahogy azt sokáig gondoltuk, az esély a nulla felé közelítene. Így viszont egyre inkább “nő az érdemessége” odamenni és megnézni, mit találunk.

Illusztráció: Thinkstock
Illusztráció: Thinkstock

Ha nem öl meg, élj benne

Bármi lehet a vége, tágak a határok. Extremofileknek nevezzük a földi élet számára végletesen szélsőséges körülmények között lakó lényeket, amelyeknek lehet, épp egy másik bolygó lenne az ideális hely. Egy zöld alga például telített sóoldatban virul, míg egy baktérium képes elviselni ötezer gray sugárzást.

Az emberre öt gray halálos…
Egy archaea – régi nevén ősbaktérium – a rendkívül savas, pH0-ás környezetben is képes növekedni – az összehasonlítás kedvéért, az akkumulátorsav pH-ja 1-es. Kibírja, ha felforralják, sőt 122 Celsius-fokot is túlél egy másik archaea, a Methanopyrus kandleri. Ismeretink szerint a “negatív határ” -20, -15 Celsius-fok: baktériumok, egysejtű gombák élnek ilyen rendkívül hideg, de a nyomás és a só miatt folyékony vízben a tenger mélyén.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.