Tudomány

Nyolc napot élt a Szerb-Magyar Köztársaság

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 08. 14. 16:00

Pécs volt a központja, és szerb védnökség alá menekült magyar szocialisták hozták létre 1921. augusztus 14-én.

 

Korábban a témában:

Az első világháborús magyar fegyverletételt követően a szomszédok nem vártak a békeszerződésre, azonnal megindultak az általuk igényel területek elfoglalására. Úgy voltak vele, minél nagyobb részt szállnak meg, annál több maradhat végleg a kezükön. A Szerb-Horvát-Szlovén királyság katonái elfoglalták Baranyát, a Duna-Tisza-közén pedig egész Bajáig nyomultak előre.

A szerbek szívesen védnökösködtek

A megszállási övezet súlypontja Pécs volt, bányászvidék és iparközpont jelentős munkásréteggel. Ezért menekültek ide, a szerb csapatok védelmébe a tanácsköztársaság bukása után a rendszer több prominens politikusa. Céljuk a terület szembefordítása volt Horthy Magyarországával. Mikor 1919 augusztus végén kiderült, hogy Pécs és környéke visszatérhet Magyarországhoz, Dobrovits Péter vezetésével a szocialisták számos szerbpárti megmozdulást szerveztek, ám ezzel a munkásság túlnyomó része nem szimpatizált – írja a Rubicon.hu.

A szerbek persze támogatták a kezdeményezést, és a Trianoni rendelkezések dacára sem igyekeztek kiüríteni a területet. 1920 augusztusában törvényhatósági választásokat is tartottak, az új közigazgatás elsősorban a fehérterrorról érkezett – valós és torzított – hírekből kovácsolt magának politikai tőkét. Nem akartak ők kommunista rendszert kiépíteni, hanem közös szerb–magyar–sváb köztársaságot akartak megszervezni, amely formálisan jugoszláv fennhatóság alatt állt volna.


A Magyar honvédség bevonulása a “köztársaság területére” 1921 augusztusában (Wikipedia)

Hamvába holt köztársaság

Az autonómiatervezetre Belgrád áldását adta, ám a történelem másfelé haladt. Az antant sürgetésére a délszláv állam katonái megkezdték a kivonulást, az egyre élesebb kommunistaellenes közhangulatban pedig a kormány is megszüntette a pécsi szocialisták támogatását. Ebben a helyzetben a Horthy-ellenes propaganda által feltüzelt lakosság támogatásával 1921. augusztus 14-én a pécsi Széchenyi téren Dobrovitsék kikiáltották a Baranya-bajai Szerb–Magyar Köztársaságot.

Másnap Pécs mintájára több jelentős város, például Baja, Siklós és Mohács is kikiáltotta a függetlenséget, az újonnan létrejött köztársaságnak se támogatója, sem létalapja nem volt. Belátták ezt a politikusok is, főleg miután a magyar hadsereg Kaposvár környékén felkészült a terület visszavételére. Nyolc nap után az új állam beszüntette működését, utolsó feladataként útbaigazította az emigránsokat.

Becslések szerint augusztus 22-éig 15-20 ezer ember hagyta el az országrészt: jórészt szerbek, de magyar munkások és olyan aktivisták, akiknek félnivalója lehetett Horthy hatalmától. Pedig nem volt vérontás: a kormányzó amnesztiát hirdetett, és még az év során a miniszterelnökkel együtt ellátogatott Pécsre, a nyolcnapos köztársaság fővárosába.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.