Tudomány
Vendéglő (Array)

Jó magyar hazafi nem eszik húst!

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 07. 19. 15:00

Hústalan nappá nyilvánította a kormány a keddet és a pénteket 1915-ben: hazafias lelkesedést várt az állatállomány védelmében.

A júliusban kiadott rendelet szerint a hét e két napján tilos volt marha-, borjú- és sertéshúst árusítani, de a fogadók, vendéglők sem szolgálhattak fel ilyen ételt. A cél a háború miatt erősen lecsökkent és csak lassan pótolható állatállomány megóvása volt, ezért is nem terjedt ki a korlátozás a baromfi vagy a nyúl húsára.

Káros elváltozások

A belügyminisztérium köz- és magánérdekkel is igyekezett indokolni a korlátozást. Az „orvosi tudomány ugyanis már régen megállapította, hogy a húsétel az emberi szervezet erejének fenntartása és fokozása szempontjából egyáltalában nem nélkülözhetetlen tápszer, sőt ellenkezőleg, éppen a hússal való túltáplálkozás az, ami határozottan káros elváltozásokat idéz elő az emberi szervezetben” – idézi a Politikatörténeti Intézet korabeli sajtóhíreket feldolgozó weboldala.


Fortepan/Saly Noémi

Márpedig az amúgy is egészségtelen húst – főleg nyáron – főzelékfélékkel és gyümölccsel is lehet pótolni. „hazafias érzésünk feltétlenül megköveteli, hogy megszokott életmódunkon változtassunk, főleg amikor azzal egészségünknek is hasznára lehetünk”. Így a remény szerint a közönség nemcsak az előírt két napon, hanem azon túlmenően, „önkéntes önmegtartóztatással” fogja elősegíteni a kormány céljainak megvalósítását.

A “felvilágosítást” a törvényhatóságokra – vagyis a városokra – bízták, amelyek „lelkes szószólói lesznek a húsfogyasztás korlátozásához fűződő nagy fontosságú hadügyi, közgazdasági és közegészségügyi érdekeknek”. A belügyminiszter lelkesítő szavai mögött azonban inkább az az egyébként jogos kétség állhatott, hogy rendelettel és propagandával mennyire sikerül majd megváltoztatni a társadalmi jelentőséggel is bíró étkezési szokásokat, esetünkben a húsevést.

Inkább húsevő napok kellenének

A kisember háborúja

A Politikatörténeti Intézet weboldalt indított elsővh.hu címen, ahol történészek magyarázatával dolgozzák fel az I. világháború frontjainak és hátországnak eseményeit, mindennapjait korabeli sajtóhírek alapján. A Hír24-en is sorozatot kezdtünk a témáról Takács Róbert történész segítségével.

A polgári lapok beálltak a kormány mögé, ám a Népszava nem lelkesedett, az egészet álproblémának tekintette. “Amikor a húshagyó napot elrendelték, sokan azt hitték, hogy e rendelet a vagyonos osztályok táplálkozását a háború kényszerének nyomása alatt a hét egy-két napján olyanná fogja tenni, mint amilyen a dolgozó néposztályok táplálkozása általában, a háború külön bajai nélkül.”

“Mert hiszen köztudomású, hogy a dolgozó néposztályok és elsősorban a munkások táplálkozásában a hús a háború külön bajai nélkül is igen jelentéktelen szerepet játszik és őket nem húshagyó, hanem húsevő napokra kellene külön törvény erejével rászorítani. Azok, akik így gondolkodtak, most beláthatják tévedésüket. A marhahús helyett baromfi, hal, megfizethetetlen árú füstölt húsok segítik át a szegény gazdagokat a húshagyó napok rettenetes korlátján” – írta a szociáldemokrata lap.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.