Tudomány
orbán (Array)

Orbán Viktor a bátor, szerethető politikus

Nagy Imre és mártírtársai újratemetése óriási győzelem volt a kommunizmus felett. Orbán Viktor ott elmondott merész, gyújtó szavai azt jelentették, nincs megállás a szabadság felé vezető úton.

Magyarországon elkeseredett szabadságharc kezdődött 1956. november 4-én, ám a forradalmi kormány uralma ezen a napon gyakorlatilag véget ért. Nagy Imre kormánya – Bibó István kivételével – a jugoszláv nagykövetségen keresett menedéket. A miniszterelnök nem volt hajlandó lemondani, igazolni a “Kádár-féle árulást”, viszont az épületet addig nem hagyhatták el.

A patthelyzetet csellel oldotta fel az új hatalom: sértetlenséget ígérve engedélyezte a csoportnak, hogy szabadon hazatérjen. Bár kétkedve fogadták, november 22-én lemondtak a menedékjogról és felszálltak az értük küldött buszokra. Persze senki nem mehetett haza. Nagy Imrét Romániába hurcolták, ahol továbbra is lemondásra próbálták rávenni. Végül – a szovjetek engedélyével – a kormányfőt letartóztatták, Budapestre szállították és perbe fogták.

Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és Losonczy Gézát halálra ítélték – Losonczy még a börtönben elhunyt. “Sorsomat tehát a nemzet kezébe teszem. … Védelmemre semmit felhozni nem kívánok, kegyelmet nem kérek” – voltak a miniszterelnök utolsó szavai a bíróságon, majd 1958. június 16-án, hajnali 5 óra 9 perckor a kisfogház udvarán a hóhér nyakába akasztotta a kötelet.

Győzött az igazság

És a nemzet igazságot tett, de kellett hozzá bő három évtized. Kádár János 1988 tavaszán egy interjúban még kijelentette, Nagy Imrét nem lehet rehabilitálni, a következő év januárjában viszont Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja népfelkelésnek minősítette az ’56-os eseményeket. Kádárt leváltották, létrehozták a kivégzettek rehabilitálását és újratemetését előkészítő Történelmi Igazságtételi Bizottságot.

A mártírokat ugyanis annak idején először a börtön udvarán temették el, a földhányást lommal takarták. A koporsókat 1961-ben kiásták, kátránypapírba tekerték és jeltelen sírokban helyezték el az Új Köztemetőben. Fedőnéven tartották nyilván őket, Nagy Imrét például Borbíró Piroskaként.

Érezve a rendszer erjedését, a kivégzés 30. évfordulóján tüntetés kezdődött a volt kormányfő nevének skandálásával, amit a rendőrség szétvert, Grósz Károly pártfőtitkár pedig fasiszta akciónak nevezett. Elzárkózott Nagy Imre rehabilitálásától, de a kivégzettek “humánus újratemetését” lehetségesnek nevezte. Szűk körben, a hozzátartozók jelenlétében lefolytatott, titkos eseményre gondolt.

A hatodik koporsó

Végül a közvélemény nyomására az állampárt beadta a derekát, hozzájárult a nyilvános újratemetéshez, és ötnapi kutatás után fellelték a maradványokat. 1989. június 16-án reggel 9 órakor a budapesti Hősök terén állt már Nagy Imre miniszterelnök, Gimes Miklós politikus, újságíró; Losonczy Géza, a forradalmi kormány államminisztere; Maléter Pál hadügyminiszter; Szilágyi József, Nagy Imre személyi titkára felravatalozott koporsója. Egy hatodik koporsó ’56-os lyukas zászlóval letakarva a forradalom névtelen hőseinek adta meg a tiszteletet.

Délelőtt 10 óra 10 perctől pedig Mensáros László, Rékasi Károly és Orosz Helga háromnegyed órán keresztül sorolta az 1956-ot követő megtorlás áldozatainak névsorát. A koszorúzás és a virágok elhelyezése után 12 óra 30 perckor egy percre megállt az élet és országszerte megszólaltak a harangok.

A Hősök terén beszédek hangzottak el, a legnagyobb hatást az akkor 26 éves Orbán Viktor mondatai váltották ki. Először követelte az ország nyilvánossága előtt a szovjet csapatok kivonását, és „elátkozta” a kommunista diktatúrát: „Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk – mai fiataloktól – jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkezendő húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik” – mondta.

A Legfelsőbb Bíróság 1989. július 6-án hivatalosan is hatályon kívül helyezte Nagy Imre és társainak ítéletét, bűncselekmény hiányában felmentette őket. Azon a napon, amikor a megtorlás fő irányítója, a kivégzéseket jóváhagyó Kádár János meghalt.

Ajánlott videó mutasd mind

Puzsér tombol

Nem hiszi el, hogy azért, mert egy győri polgármester kurvázott és kokainozott megbukott egy rakat budapesti polgármester, miközben Borkait

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.