Tudomány

Módfelett szerencsés nap volt 1752. június 15.

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 06. 15. 16:12

Benjamin Franklinnek azért, mert túlélte saját sárkányos kísérletét, mindenki másnak pedig azért, mert ekkor született meg a villámhárító.

 

Egy szegény család 12. gyermekeként látta meg a napvilágot Bostonban 1706. januárjában. Kiváló fizikai és szellemi adottságai hamar megmutatkoztak, a fiúból igazi polihisztor lett.

Több területen alkotott

Tizenkét évesen bátyja nyomdájában tanonckodott, ahol rengeteget olvasott, és miközben a szakmát kitanulta cikkeket írt, majd egy ideig ő adta ki New-England Current című hírlapot. 1723-ban Philadelphiába költözött, majd Londonban képezte magát. Hazatérve társtulajdonos lett egy nyomdában, szorgalmának és tehetségének köszönhetően sikeres üzletember lett. Olyannyira, hogy 1748-ban vissza is vonult, hogy ettől kezdve csak a tudománynak szentelhesse magát.

Benjamin Franklin (Array)Néhány év alatt pedig találmányaival és felfedezéseivel világszerte hírnévre tett szert. Megtervezte az első bifokális szemüveget, elkészítette a Golf-áramlat térképét, kályhát, hangszert tervezett, földrengésekről írt.

Nevét mégis az elektromossággal kapcsolatos kutatásai révén ismerik legtöbben. Néhány év alatt számtalan felfedezéssel és találmánnyal rukkolt elő. Elkészítette a Golf-áramlat térképét és az első bifokális szemüveget, tervezett kályhát, hangszert, írt a földrengésekről, de harcos híve volt a papírpénz bevezetésének is.

Sárkányos kísérlet

A köztudatban mégis az elektromossággal kapcsolatos kutatásai révén vált méltán ismertté. A dörzsölés útján keletkezett villamosság kapcsán megállapította, hogy az átvitt “elektromos fluidum” pozitív vagy negatív lehet, ezzel bevezette a pozitív és negatív elektromos töltés fogalmát. Ezt felhasználva fejtette meg a leydeni palack rejtélyét, ami lényegében egy kondenzátor, amelynek két ellentétesen töltött vezetőjének kisülésekor látványos szikra keletkezik.

A kisülés és a villámlás közti hasonlóság felkeltette Franklin figyelmét, és bebizonyította, hogy a villám elektromos természetű. Ez volt a híres sárkányos kísérlet 1752. június 15-én. Ezen a napon egy vihar alkalmával papírsárkányt bocsátott fel, hegyes fémcsúccsal a végén. Az így begyűjtött elektromosságot nedves selyemzsinóron vezette a földre, a zsinór végére egy fém kulcsot kötött.

A kulcsból saját ujjával csalt ki hosszú szikrákat. Később két tudós is megpróbálta utánozni a kísérletet, mindkettőjük halálos áramütést szenvedett el. Franklin viszont levonta a gyakorlati következtetést: javasolta, hogy a házak tetejére hegyes fémrudakat tegyenek, amelyeket vezeték köt össze a földdel, megvédve így az épületeket a villámcsapástól.

A közéletben is nagyot alkotott, közkönyvtárat, tűzoltó egyesületet, kórházat, tudományos társaságot hozott létre Philadelphiában, és már 1753-ban javaslatot tett a gyarmatokat összefogó szövetségre. Később az alapító atyák egyikeként tagja lett a kongresszusnak és részt vett a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezésében, majd 1783 szeptemberében ő írta alá az Egyesült Államok függetlenségét elismerő békét. Philadelphiában halt meg 1790. április 17-én.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.