Tudomány

Kiszárítottuk a Föld 4. legnagyobb tavát

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 03. 31. 13:00

Szép teljesítmény volt öt évtized alatt szinte teljesen eltüntetni egy csaknem Csehország méretű tavat. Főleg gyerekeink lesznek érte hálásak.

Korábban a témában:

Az emberiség elképesztő méretekben képes rombolni környezetét. A levegő, a vizek, a talaj elszennyezése, erdők, tavak, folyók elpusztítása globális méreteket öltött, tökéletesen mérhető. Mégis nehéz úgy szemléltetni, hogy mindenkinél kiváltsa a kellő hatást: egy óriási mellbe rúgást. Halljuk ezt-azt, hisszük is meg nem is, de a probléma valós súlya nehezen érzékelhető. Most egy igazán szemléletes példával segítünk.

Eltűnt a tó

Az Aral-tó 1960-ban kis híján 69 ezek négyzetkilométeren hullámzott Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén. hossza 490, legnagyobb szélessége 290 kilométer volt. A legmélyebb pontján 63 méter, az átlagos mélysége 16 méter volt. Az óriási vízfelület párolgását a csapadék évi kilenc, két folyó pedig 56 köbkilométernyi vízzel pótolta. Aztán jött az ember, és a folyókra gátakat, tározókat épített, a vizet pedig rizs- és gyapotföldek öntözésére terelte el.

A tóba jutó víz éves szinten 56-ról alig 9 köbkilométerre csökkent. Mára a tó elvesztette felületének 90 százalékát és több kisebb darabra szakadt, a folyók vize el sem éri a víztesteket. Persze szerepe van ebben a klímaváltozás miatt szárazabbá vált éghajlatnak is 14 százalékban, a maradék 86 százalékért a kutatások alapján az emberi tevékenység a felelős.

Itt nincsenek nyertesek

A tó élővilágát nemhogy meggyötörte, gyakorlatilag eltörölte a változás, de szenvednek az emberek is. Megszűnt a hajózás, és a korábban 50 ezer tonna halat biztosító halászat, az egykor part menti települések több 10 kilométerre kerültek a víztől. Az egykori tófenékről a szél óriási homokviharokat kavar, nagy területekre szétszórva a mérgező port. Mérgező, mert az Aral-tó volt a szovjet biológiai és vegyi fegyverek kísérleti terepe.

Az ezredfordulót követően megkezdődött a károk enyhítése, de Kazahsztán és Üzbegisztán sincs olyan anyagi helyzetben, és a növekvő népesség igényei sem teszik lehetővé, hogy a természetes régi állapot visszaállítására reális cél lehessen.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.